A legnagyobb csökkenés az általános iskolai tanárok létszámában van.
Az elmúlt tíz évben egyetlen alkalommal sem volt olyan alacsony a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a 2023/2024-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból, amikről a Népszava számolt be.
A KSH szerint jelenleg 145 589 főállású pedagógus dolgozik a köznevelésben és a szakképzésben. Ez 1610 fővel kevesebb az előző évhez képest, és újabb mélypont a főállásban foglalkoztatott pedagógusok számában, hiszen eddig a 2020/2021-es adatok voltak a legalacsonyabbak. Akkor 146 730 főt foglalkoztattak.
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma így 10,6 főről 10,9 főre növekedett. A szakszervezetek szerint ennek az oka egyértelműen a státusztörvény.
A legnagyobb visszaesés az általános iskolai tanárok számában látható. Tavaly ilyenkor még 73 675-en, idén viszont már 1161 fővel kevesebben, 72 514-en dolgoznak ebben az intézménytípusban, míg a szakképző iskolákban dolgozó tanárok száma 201 fővel, az óvodapedagógusok száma 174 fővel, a gimnáziumi tanárok száma 132 fővel csökkent. Az oktatók száma egyedül a technikumokban és szakgimnáziumokban emelkedett, 16 845 főről 16 950 főre.
Ehhez képest a tanulók száma - az általános iskolák kivételével - egyre magasabb, az összlétszámuk 26,7 ezer fővel idén összesen 1 588 311 főre nőtt.
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyerekek száma 2,6 ezer fő, a velük foglalkozó főállású pedagógusok száma viszont 453 főről 441 főre csökkent.
Javulás látható azonban a felsőoktatást érintő adatokban, igaz, ez legfőképp annak köszönhető, hogy a kormány jelentősen könnyített a diplomaszerzés feltételein.
Egyetemen jelenleg 310 414-en folytatnak tanulmányokat, ami 20 423 fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók létszáma 27 ezer fő, ami szintén több az egy évvel korábbinál (26,4 ezer fő), és nőtt külföldi hallgatók száma is: létszámuk meghaladja a 43 ezer főt. Ez körülbelül 1400 fővel magasabb a tavalyi adatoknál.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
