Mélyponton a főállású pedagógusok száma, a szakszervezetek a státusztörvényt okolják

A legnagyobb csökkenés az általános iskolai tanárok létszámában van.

  • Székács Linda

Az elmúlt tíz évben egyetlen alkalommal sem volt olyan alacsony a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a 2023/2024-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból, amikről a Népszava számolt be.

A KSH szerint jelenleg 145 589 főállású pedagógus dolgozik a köznevelésben és a szakképzésben. Ez 1610 fővel kevesebb az előző évhez képest, és újabb mélypont a főállásban foglalkoztatott pedagógusok számában, hiszen eddig a 2020/2021-es adatok voltak a legalacsonyabbak. Akkor 146 730 főt foglalkoztattak.

Az egy pedagógusra jutó tanulók száma így 10,6 főről 10,9 főre növekedett. A szakszervezetek szerint ennek az oka egyértelműen a státusztörvény.

A legnagyobb visszaesés az általános iskolai tanárok számában látható. Tavaly ilyenkor még 73 675-en, idén viszont már 1161 fővel kevesebben, 72 514-en dolgoznak ebben az intézménytípusban, míg a szakképző iskolákban dolgozó tanárok száma 201 fővel, az óvodapedagógusok száma 174 fővel, a gimnáziumi tanárok száma 132 fővel csökkent. Az oktatók száma egyedül a technikumokban és szakgimnáziumokban emelkedett, 16 845 főről 16 950 főre.

Ehhez képest a tanulók száma - az általános iskolák kivételével - egyre magasabb, az összlétszámuk 26,7 ezer fővel idén összesen 1 588 311 főre nőtt.

A súlyos és halmozottan fogyatékos gyerekek száma 2,6 ezer fő, a velük foglalkozó főállású pedagógusok száma viszont 453 főről 441 főre csökkent.

Javulás látható azonban a felsőoktatást érintő adatokban, igaz, ez legfőképp annak köszönhető, hogy a kormány jelentősen könnyített a diplomaszerzés feltételein.

Egyetemen jelenleg 310 414-en folytatnak tanulmányokat, ami 20 423 fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók létszáma 27 ezer fő, ami szintén több az egy évvel korábbinál (26,4 ezer fő), és nőtt külföldi hallgatók száma is: létszámuk meghaladja a 43 ezer főt. Ez körülbelül 1400 fővel magasabb a tavalyi adatoknál.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.