Tízmillió lejt fordít a román kormány a kisebbségek román tanulására

A parlament szerdán fogadta el az indítványt.

  • Székács Linda

2024-ben a román oktatási minisztérium 10 millió lejt (körülbelül 775 millió forint) különít el a román nyelv és irodalom oktatását támogató országos program elindítására - írta meg a Maszol.

A portál szerint a parlament a 2024-es költségvetés tervezetének szerdai vitáján fogadta el a kisebbséghez tartozó diákok román nyelv és irodalom oktatásával kapcsolatos indítványt. Az Agerpres hírügynökség szerint a program várhatóan 2024 márciusában indulhat el a gyakorlatban, a lebonyolítás tervezetét az oktatási minisztérium várhatóan 30 napon belül hozza nyilvánosságra.

A javaslat indoklása szerint a programra azért van szükség, mert az "új és korszerű eszközök bevezetésével megváltozik a román nyelv oktatásának szemlélete", a román nyelv aktív elsajátítása pdig jelentős mértékben elősegíti a kisebbségek beilleszkedését a romániai felsőoktatásba és az elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.