Bővülnek a Romániában élő kisebbségek oktatási jogai a szeptember elején életbe lépő közoktatási és felsőoktatási törvényekben. Azt azonban csak remélni lehet, hogy valóban alkalmazzák is az új előírásokat.
Még júliusban hirdette ki a román államfő az új közoktatási és felsőoktatási törvényt, amely alapján a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet. Emellett a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára, így a 300-nál kisebb diáklétszám esetén is biztosítják a szórványiskolák működéséhez szükséges teljes forrást, és a törvény szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre igény van.
A felsőoktatásban fent kell tartaniuk helyeket a kisebbségieknek az olyan egyetemi szakokon, amelyek csak román nyelven érhetőek el. A képviselő történelmi áttörésnek nevezte, hogy a kisebbségi karok, diák- és pedagóguslétszámtól függetlenül ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek ezután az egyetemi szenátusban, mint a többségi karok.
Nem megy minden gördülékenyen
Úgy kezdődik el az új tanév szeptemberben, hogy a 11. és 12. osztályba lépő magyar diákoknak nem készült el a speciális tanterv szerinti román tankönyve, mert egyelőre nem jelentkezett tankönyvíró csapat, aki az új tantervre megírná a tankönyvet – tudta meg a Transtelex Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkártól. Szerintük a tankönyv hiánya csak egy kis példa arra, hogy a törvény alkalmazása milyen akadályokba ütközhet.
Minden a gyakorlatban dől majd el, hiszen annak ellenére, hogy a magyar diákok speciális tanterv szerint tanulják a románt, az utóbbi időben nem javult, sőt, inkább romlott a magyar diákok teljesítménye román nyelvből a Kolozsvári Magyar Diákszövetség tanügyekért felelős vezetőtanácsi tagja szerint.
Kallós Zoltán államtitkár szerint emiatt dolgozták ki azt az európai uniós támogatásból már zajló programot, amelynek keretében a román nyelv új szemléletű oktatására képezik a pedagógusokat. Azt is kiemelte, hogy bekerült a törvénybe a román nyelv elsajátítását segítő országos program finanszírozásának lehetősége. Ennek keretében szerveznék a pedagógusok képzését, de cserediák-programokat, román nyelvű gyermektáborokat, illetve különböző metodikai, didaktikai eszközöket, segédanyagokat hoznának létre.
"Jelen pillanatban az összes kisebbség, amelynek a nyelvén van oktatás, 1-4. osztályban speciális tanterv szerint tanulja a románt. Ötödik osztálytól csak a magyar kisebbség kérte ezt. Ezek a speciális tantervek most már megvannak 12. osztályig, idén tavasszal készült el a 11-es és a 12-es tanterv. Két év múlva érettségizik az első olyan generáció, aki teljes egészében speciális tanterv szerint tanulta a románt” – magyarázta.
A törvény alkalmazására „senki nem tud garanciát adni”, mondta Szabó Ödön. „Talán tanulunk a hibáinkból” – tette hozzá a képviselő, aki szerint remélni lehet, de garanciát nem lehet vállalni arra, hogy a költségvetésnek valóban 15 százalékát adják majd a tanügynek, ahogy az az új törvénycsomagban szerepel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
