Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bővülnek a Romániában élő kisebbségek oktatási jogai a szeptember elején életbe lépő közoktatási és felsőoktatási törvényekben. Azt azonban csak remélni lehet, hogy valóban alkalmazzák is az új előírásokat.
Még júliusban hirdette ki a román államfő az új közoktatási és felsőoktatási törvényt, amely alapján a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet. Emellett a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára, így a 300-nál kisebb diáklétszám esetén is biztosítják a szórványiskolák működéséhez szükséges teljes forrást, és a törvény szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre igény van.
A felsőoktatásban fent kell tartaniuk helyeket a kisebbségieknek az olyan egyetemi szakokon, amelyek csak román nyelven érhetőek el. A képviselő történelmi áttörésnek nevezte, hogy a kisebbségi karok, diák- és pedagóguslétszámtól függetlenül ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek ezután az egyetemi szenátusban, mint a többségi karok.
Nem megy minden gördülékenyen
Úgy kezdődik el az új tanév szeptemberben, hogy a 11. és 12. osztályba lépő magyar diákoknak nem készült el a speciális tanterv szerinti román tankönyve, mert egyelőre nem jelentkezett tankönyvíró csapat, aki az új tantervre megírná a tankönyvet – tudta meg a Transtelex Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkártól. Szerintük a tankönyv hiánya csak egy kis példa arra, hogy a törvény alkalmazása milyen akadályokba ütközhet.
Minden a gyakorlatban dől majd el, hiszen annak ellenére, hogy a magyar diákok speciális tanterv szerint tanulják a románt, az utóbbi időben nem javult, sőt, inkább romlott a magyar diákok teljesítménye román nyelvből a Kolozsvári Magyar Diákszövetség tanügyekért felelős vezetőtanácsi tagja szerint.
Kallós Zoltán államtitkár szerint emiatt dolgozták ki azt az európai uniós támogatásból már zajló programot, amelynek keretében a román nyelv új szemléletű oktatására képezik a pedagógusokat. Azt is kiemelte, hogy bekerült a törvénybe a román nyelv elsajátítását segítő országos program finanszírozásának lehetősége. Ennek keretében szerveznék a pedagógusok képzését, de cserediák-programokat, román nyelvű gyermektáborokat, illetve különböző metodikai, didaktikai eszközöket, segédanyagokat hoznának létre.
"Jelen pillanatban az összes kisebbség, amelynek a nyelvén van oktatás, 1-4. osztályban speciális tanterv szerint tanulja a románt. Ötödik osztálytól csak a magyar kisebbség kérte ezt. Ezek a speciális tantervek most már megvannak 12. osztályig, idén tavasszal készült el a 11-es és a 12-es tanterv. Két év múlva érettségizik az első olyan generáció, aki teljes egészében speciális tanterv szerint tanulta a románt” – magyarázta.
A törvény alkalmazására „senki nem tud garanciát adni”, mondta Szabó Ödön. „Talán tanulunk a hibáinkból” – tette hozzá a képviselő, aki szerint remélni lehet, de garanciát nem lehet vállalni arra, hogy a költségvetésnek valóban 15 százalékát adják majd a tanügynek, ahogy az az új törvénycsomagban szerepel.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.