A jövőben 10 százalékkal kevesebb költségvetési támogatást kaphatnak.
Szerdán megszavazta a parlament, hogy a jövőben kevesebb pénzt kapjanak azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb hátrányos helyzetű diák tanul - számolt be róla a Telex.
Ahogy arról korábban az Eduline-on is beszámoltunk, a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat "az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt feltételek teljesítésével", vagyis a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javítása és a kompetenciafejlesztés növelésével indokolja ennek szükségességét, ami 10 százalékkal csökkentené az adott évi költségvetési támogatásának összegét azokban az iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya
Az elfogadott törvényben az is szerepel, hogy amennyiben az érintett intézmények fenntartója átszervezésről dönt, nyomon kell követnie, hogy az átszervezés után biztosított-e a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes aránya és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának folyamatossága.
Az, hogy az elfogadott törvény mégis hogyan javítja a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetét, egyelőre nem derült ki, és arra sincs utalás a szövegben, hogy a bizonyos intézményektől elvont összegeket más, például hátrányos helyzetű településeken működő iskolák kapnák meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
