Leszakadó plafon, beázás és patkányok - szörnyű a helyzet a neves budapesti vendéglátó technikumban

A diákok már hozzászoktak, a szülők viszont dühösek.

  • Székács Linda

"Először még csak kisebb beázások voltak, de az elmúlt hetekben a helyzet egyre rosszabb lett. Néhol omladozni kezdett a fal a felgyűlt csapadéktól, majd bokáig ért a víz az osztályokban, kezdett leszakadozni egyes termekben az álmennyezet, áztak kábelek is. A padok, asztalok szétáztak" - mondta el a Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikumról a Blikk egyik olvasója, aki fotókat is küldött a lapnak a vízben álló tantermekről, ahol már rágcsálók is megjelentek.

A diákok a helyszínen azt mondták, fűtés sem mindig van, ezért sokszor kabátban ülnek a tantermekben, egyikükre pedig nem olyan rég majdnem ráesett a lefelé szakadó mennyezet, de szerencsére nem sérült meg senki.

Az intézmény igazgatója, Kóbor Zoltán a lap megkeresésére azt írta, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum jogosult megválaszolni az iskolával kapcsolatos kérdéseket, és a Klebersberg Központ is azt a választ adta, hogy nem ők a technikum fenntartói.

A Blikk felkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is, választ azonban egyelőre tőlük sem kaptak.

Vannak, akik attól tartanak, hogy az állapotok miatt bezárják majd az iskolát, az egyik érintett szülő azonban hozzátette: sajnálja, hogy egy ilyen nagy névnek örvendő helyből ez lett.

"Az iskolában oktató tanárok, és az ott tanuló gyerekek, igazán megérdemelnének egy méltó helyet. Szegény névadó most biztos forog a sírjában. A beázás miatt lezárt szektorok omladozó mennyezet..stb. Bízom benne hogy ezen cikk után a tankerület fektet ebbe is hogy visszanyerje az iskola régi fényét!"

- mondta.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.