Itt a tél, újra terjed a bárányhimlő és a skarlát

244 skarlátos és 293 bárányhimlős esetet diagnosztizáltak november 27. és december 3. között - derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb jelentéséből.

 

A legtöbb skarlátos beteget Pest vármegyében diagnosztizálták (41 fő), de Budapesten is 32 esetet azonosítottak. Békésben pedig 21 fertőzöttet találtak. Bárányhimlős esetek száma is Pest vármegyében volt a legmagasabb (42 fő), de Hajdú-Biharból is 34, míg Borsod-Abaúj-Zemplémből is 24 fertőzöttet jelentettek.

A skarlát és a bárányhimlő is a gyerekbetegségek közé tartozik. Azonban azt nem árt tudni, hogy míg a skarlát ellen nincsen védőoltás, addig a bárányhimlő ellen igen. Ráadásul ez utóbbi a jelenlegi oltási rend értelmében kötelezően be kell adni.

A bárányhimlő azért is terjed gyorsan a közösségekben, mert már 2 nappal azelőtt fertőz, hogy megjelennének a kiütések. A betegséget egészen addig tovább lehet adni, amíg az utolsó hólyag be nem pörkösödik. A betegség lappangási ideje nagyon hosszú akár 28 nap is lehet.

A skarlát cseppfertőzéssel (például köhögéssel, tüsszentéssel) és testi kontaktussal terjed. Az első tünetek a fertőzés után 2-4 nappal jelentkeznek. A betegség először erős torokfájással, magas lázzal jelentkezik, majd utána jelentkeznek a jellegzetes kiütések.

Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az Eduline-nak korábban azt nyilatkozta, hogy a vírusok kis közösségben gyorsabban terjednek el, ezért van az, hogy az osztálytermekben az egész napjukat együtt töltő gyerekek oda-vissza fertőzik egymástl.

"Tanítsuk meg a gyerekeinket arra, hogy ne a levegőbe tüsszentsen, ne köhögjön a padtársára, hanem kapjon elő gyorsan egy kéznél levő zsebkendőt"

- javasolta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.

A levegőbe köhögés és tüsszentés jellemzően a kisebb gyerekekre jellemző, míg a nagyobbak - főleg, akik már a koronavírus-járványt is átélték - jobban odafigyelnek erre, ahogy a rendszeres kézmosásra is. Érdemes ügyelni arra, hogy a táskájukban mindig legyen papírzsebkendő, de nem árt, ha van náluk kézfertőtlenítő is arra az esetre, ha nincs lehetőségük kezet mosni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.