Itt a tél, újra terjed a bárányhimlő és a skarlát

244 skarlátos és 293 bárányhimlős esetet diagnosztizáltak november 27. és december 3. között - derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb jelentéséből.

 

A legtöbb skarlátos beteget Pest vármegyében diagnosztizálták (41 fő), de Budapesten is 32 esetet azonosítottak. Békésben pedig 21 fertőzöttet találtak. Bárányhimlős esetek száma is Pest vármegyében volt a legmagasabb (42 fő), de Hajdú-Biharból is 34, míg Borsod-Abaúj-Zemplémből is 24 fertőzöttet jelentettek.

A skarlát és a bárányhimlő is a gyerekbetegségek közé tartozik. Azonban azt nem árt tudni, hogy míg a skarlát ellen nincsen védőoltás, addig a bárányhimlő ellen igen. Ráadásul ez utóbbi a jelenlegi oltási rend értelmében kötelezően be kell adni.

A bárányhimlő azért is terjed gyorsan a közösségekben, mert már 2 nappal azelőtt fertőz, hogy megjelennének a kiütések. A betegséget egészen addig tovább lehet adni, amíg az utolsó hólyag be nem pörkösödik. A betegség lappangási ideje nagyon hosszú akár 28 nap is lehet.

A skarlát cseppfertőzéssel (például köhögéssel, tüsszentéssel) és testi kontaktussal terjed. Az első tünetek a fertőzés után 2-4 nappal jelentkeznek. A betegség először erős torokfájással, magas lázzal jelentkezik, majd utána jelentkeznek a jellegzetes kiütések.

Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az Eduline-nak korábban azt nyilatkozta, hogy a vírusok kis közösségben gyorsabban terjednek el, ezért van az, hogy az osztálytermekben az egész napjukat együtt töltő gyerekek oda-vissza fertőzik egymástl.

"Tanítsuk meg a gyerekeinket arra, hogy ne a levegőbe tüsszentsen, ne köhögjön a padtársára, hanem kapjon elő gyorsan egy kéznél levő zsebkendőt"

- javasolta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.

A levegőbe köhögés és tüsszentés jellemzően a kisebb gyerekekre jellemző, míg a nagyobbak - főleg, akik már a koronavírus-járványt is átélték - jobban odafigyelnek erre, ahogy a rendszeres kézmosásra is. Érdemes ügyelni arra, hogy a táskájukban mindig legyen papírzsebkendő, de nem árt, ha van náluk kézfertőtlenítő is arra az esetre, ha nincs lehetőségük kezet mosni.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.