Hat kiskorú diákot ítéltek el Franciaországban, mert közrejátszottak Samuel Paty meggyilkolásában

A történelemtanárt 2020-ban ölte meg egy akkor 18 éves csecsen férfi.

  • Székács Linda

Egy kiskorú diákot hamis vádaskodásért, öt másikat pedig erőszakos bűncselekményre irányuló szándékos összeesküvés miatt ítéltek el Franciaországban Samuel Paty, a 2020-ban meggyilkolt francia történelemtanár ügyében - számolt be róla a Guardian.

A történelemtanárt 2020-ban egy akkor 18 éves, Franciaországban élő csecsen férfi, Abdoullakh Anzorov gyilkolta meg Párizsban, miután a közösségi médiában elterjedt, hogy Paty a Charlie Hebdo magazin Mohamed-karikatúráit mutatta be etikaórán, amin egyébként a francia szólásszabadságról szóló törvényekről beszélgettek. Ez az a magazin egyébként, aminek a szerkesztőségét 2015-ben - a 2012-ben megjelent karikatúrák miatt - terroristák rohamoztak meg, akik 11 embert kivégeztek.

Mint kiderült, a történelemtanár lefejezésében több kiskorú diák is felelősségre vonható. Egy akkor 13 éves, most 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt lány ugyanis azt állította, hogy Paty a muszlim diákokat arra kérte, hogy hagyják el a termet, holott ez nem volt igaz. A lány a nyomozóknak később elmondta: nem is tartózkodott aznap az osztályteremben, később pedig az is kiderült, hogy a pedagógus csak annyit monott, hogy azok, akik sértőnek találják a rajzot, nyugodtan elfordulhatnak.

Öt további, akkor 14-15 éves diák pedig segített megtalálni Anzorovnak a tanárt. Közülük négyen felfüggesztett börtönbüntetést, egyikük pedig hat hónap börtönbüntetést kapott, amit elektronikus megfigyeléssel is letölthet.

A tárgyalás során a diákok azt mondták, nem gondolták, hogy a segítségük gyilkossághoz vezethet. Az elkövetőt a rendőrök a gyilkosság helyszínén lelőtték.

Az ügynek egyébként nincs vége, 2024-ben a büntetőbíróságon folytatódik nyolc felnőtt tárgyalásával. Az egyikük a most elítélt, 2020-ban 13 éves lány apja, aki a tanár ellen mozgósító videókat osztott meg a közösségi médiában.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.