A történelemtanárt 2020-ban ölte meg egy akkor 18 éves csecsen férfi.
Egy kiskorú diákot hamis vádaskodásért, öt másikat pedig erőszakos bűncselekményre irányuló szándékos összeesküvés miatt ítéltek el Franciaországban Samuel Paty, a 2020-ban meggyilkolt francia történelemtanár ügyében - számolt be róla a Guardian.
A történelemtanárt 2020-ban egy akkor 18 éves, Franciaországban élő csecsen férfi, Abdoullakh Anzorov gyilkolta meg Párizsban, miután a közösségi médiában elterjedt, hogy Paty a Charlie Hebdo magazin Mohamed-karikatúráit mutatta be etikaórán, amin egyébként a francia szólásszabadságról szóló törvényekről beszélgettek. Ez az a magazin egyébként, aminek a szerkesztőségét 2015-ben - a 2012-ben megjelent karikatúrák miatt - terroristák rohamoztak meg, akik 11 embert kivégeztek.
Mint kiderült, a történelemtanár lefejezésében több kiskorú diák is felelősségre vonható. Egy akkor 13 éves, most 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt lány ugyanis azt állította, hogy Paty a muszlim diákokat arra kérte, hogy hagyják el a termet, holott ez nem volt igaz. A lány a nyomozóknak később elmondta: nem is tartózkodott aznap az osztályteremben, később pedig az is kiderült, hogy a pedagógus csak annyit monott, hogy azok, akik sértőnek találják a rajzot, nyugodtan elfordulhatnak.
Öt további, akkor 14-15 éves diák pedig segített megtalálni Anzorovnak a tanárt. Közülük négyen felfüggesztett börtönbüntetést, egyikük pedig hat hónap börtönbüntetést kapott, amit elektronikus megfigyeléssel is letölthet.
A tárgyalás során a diákok azt mondták, nem gondolták, hogy a segítségük gyilkossághoz vezethet. Az elkövetőt a rendőrök a gyilkosság helyszínén lelőtték.
Az ügynek egyébként nincs vége, 2024-ben a büntetőbíróságon folytatódik nyolc felnőtt tárgyalásával. Az egyikük a most elítélt, 2020-ban 13 éves lány apja, aki a tanár ellen mozgósító videókat osztott meg a közösségi médiában.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
