Januártól emelkedik a pedagógusok bére, kötelező illetményemelés azonban csak azoknak jár, akiknek a korábbi fizetése nem érte el a havi 440 ezer forintot.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére 2023. december 1-jétől havi bruttó 266 ezer forint, míg a középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztattak garantált bérminimuma bruttó 326 ezer forint.
A béremelés a pedagógusokra is vonatkozik, akiknek ehhez a 326 ezer forintos bérhez 32 százalékos szakmai ágazati pótlék adódik hozzá, amivel tehát fenntartótól függetlenül 2023. december 1-jétől havi 430.320 forint a bruttó keresetük. Ezt növelhetik esetleg az olyan további pótlékok, mint a vezetői, osztályfőnöki, munkaközösségvezetői pótlék.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a béremeléssel kapcsolatban a nedolgozzingyen.hu-n azt írja, hogy december 1-jétől "a Gyakornok, Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatban dolgozók közül mindazok, akik bruttó 430 320 forintnál kevesebbet kerestek eddig, átsorolást kell, hogy kapjanak. Az emelt illetmény a januári bérfizetésnél jelenik meg."
2024. január 1-jétől azonban a szakmai ágazati pótlék beleolvad az alapilletménybe, aminek az együttes összege nem lehet alacsonyabb havi 440.000 forintnál.
"Azok tehát, akiknek a szakmai ágazati pótlékkal számított illetménye előtte 430.320 forint volt, „kemény” bruttó 9.680 forint béremelésre számíthatnak a jelenleg hatályos és a 2024. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések szerint" - teszik hozzá.
A magasabb fokozatba sorolásért jár illetményemelés?
A státusztörvény végrehajtási rendelete szerint 2024-ben a köznevelési foglalkoztatottak havi illetménye nem lehet alacsonyabb bruttó 440 ezer forintnál. Az illetmény összege azonban csak azok számára emelkedik kötelezően, akiknek a fizetése szakmai ágazati pótlékkal együtt korábban nem érte el ezt az összeget, vagy "ha Pedagógus II. fokozatból Mesterpedagógus fokozatba, illetve Kutatótanár fokozatba lépnek, és az e fokozatokhoz rendelt kötelező legkisebb illetménynél kevesebbet keresnek, tehát szakmai ágazati pótlékkal együtt számított illetményük 2023. december 31-én nem éri el Mesterpedagógus fokozatba sorolás esetén a havi bruttó 520.000 forintot, Kutatótanári besorolás esetén a havi bruttó 640.000 forintot."
Ettől eltérő béremelés csak akkor jár, ha az Országgyűlés vagy a kormány arról döntést hoz.
Pintér Sándor belügyminiszter ezzel kapcsolatban hétfőn, a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán azt mondta, a korábban megígért 10 százalékos béremelést 2024 januárjában biztos megkapják a tanárok. Felmerült azonban, hogy ennek összegét a decemberben megemelt minimálbérhez mérik-e. Pintér ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő a decemberi minimálbér 10 százalékát fogja támogatni, és reméli, hogy ezt a költségvetés megengedi.
A státusztörvényben meghatározott bérsávok egyébként az alábbiak:
Az illetmény összegének meghatározásához többek között számít a szakmai gyakorlat időtartama, hogy az adott pedagógusnak a már meglévő képesítése mellett van-e bármilyen további, a munkakörében hasznosítható képesítése, továbbá az önkéntesen vállalt extra feladatok mértéke, a rendelkezésre álló forrás összege, az általa tanított tantárgyak száma, valamint az is, hogy az általa tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
