Bruttó 440 ezer forintnál nem lehet alacsonyabb januártól a pedagógusok fizetése: kiknek jár további illetményemelés?

Januártól emelkedik a pedagógusok bére, kötelező illetményemelés azonban csak azoknak jár, akiknek a korábbi fizetése nem érte el a havi 440 ezer forintot.

  • Székács Linda

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére 2023. december 1-jétől havi bruttó 266 ezer forint, míg a középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztattak garantált bérminimuma bruttó 326 ezer forint.

A béremelés a pedagógusokra is vonatkozik, akiknek ehhez a 326 ezer forintos bérhez 32 százalékos szakmai ágazati pótlék adódik hozzá, amivel tehát fenntartótól függetlenül 2023. december 1-jétől havi 430.320 forint a bruttó keresetük. Ezt növelhetik esetleg az olyan további pótlékok, mint a vezetői, osztályfőnöki, munkaközösségvezetői pótlék.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a béremeléssel kapcsolatban a nedolgozzingyen.hu-n azt írja, hogy december 1-jétől "a Gyakornok, Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatban dolgozók közül mindazok, akik bruttó 430 320 forintnál kevesebbet kerestek eddig, átsorolást kell, hogy kapjanak. Az emelt illetmény a januári bérfizetésnél jelenik meg."

2024. január 1-jétől azonban a szakmai ágazati pótlék beleolvad az alapilletménybe, aminek az együttes összege nem lehet alacsonyabb havi 440.000 forintnál.

"Azok tehát, akiknek a szakmai ágazati pótlékkal számított illetménye előtte 430.320 forint volt, „kemény” bruttó 9.680 forint béremelésre számíthatnak a jelenleg hatályos és a 2024. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések szerint" - teszik hozzá.

A magasabb fokozatba sorolásért jár illetményemelés?

A státusztörvény végrehajtási rendelete szerint 2024-ben a köznevelési foglalkoztatottak havi illetménye nem lehet alacsonyabb bruttó 440 ezer forintnál. Az illetmény összege azonban csak azok számára emelkedik kötelezően, akiknek a fizetése szakmai ágazati pótlékkal együtt korábban nem érte el ezt az összeget, vagy "ha Pedagógus II. fokozatból Mesterpedagógus fokozatba, illetve Kutatótanár fokozatba lépnek, és az e fokozatokhoz rendelt kötelező legkisebb illetménynél kevesebbet keresnek, tehát szakmai ágazati pótlékkal együtt számított illetményük 2023. december 31-én nem éri el Mesterpedagógus fokozatba sorolás esetén a havi bruttó 520.000 forintot, Kutatótanári besorolás esetén a havi bruttó 640.000 forintot."

Ettől eltérő béremelés csak akkor jár, ha az Országgyűlés vagy a kormány arról döntést hoz.

Pintér Sándor belügyminiszter ezzel kapcsolatban hétfőn, a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán azt mondta, a korábban megígért 10 százalékos béremelést 2024 januárjában biztos megkapják a tanárok. Felmerült azonban, hogy ennek összegét a decemberben megemelt minimálbérhez mérik-e. Pintér ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő a decemberi minimálbér 10 százalékát fogja támogatni, és reméli, hogy ezt a költségvetés megengedi.

A státusztörvényben meghatározott bérsávok egyébként az alábbiak:

  • Gyakornok: 440 000 Ft.
  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft.
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft.
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft.
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft.

Az illetmény összegének meghatározásához többek között számít a szakmai gyakorlat időtartama, hogy az adott pedagógusnak a már meglévő képesítése mellett van-e bármilyen további, a munkakörében hasznosítható képesítése, továbbá az önkéntesen vállalt extra feladatok mértéke, a rendelkezésre álló forrás összege, az általa tanított tantárgyak száma, valamint az is, hogy az általa tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.