Intő, feleltetés, dolgozatírás: milyen eszközökkel fegyelmezhetik a tanárok a diákokat?

Kiküldhetik a diákokat a tanteremből? Szabadon osztogathatják az intőket? Összegyűjtöttük, hogy milyen eszközeik vannak a tanároknak a fegyelmezéshez.

  • Tornyos Kata

Korbácsütés, körmös, kukoricán térdepelés – korábban a testi fenyítés volt a válasz a rendbontók viselkedésére az iskolákban, azonban ma már nem fordulhatnak ilyen eszközökhöz a pedagógusok a fegyelmezés során. Alapvetően már kevésbé kézzelfogható, hogy milyen módszereik vannak.

A tanárok saját bevallásuk szerint elsősorban személyes beszélgetéssel, valamint gyors viszontválasszal fegyelmeznek. A tanítványaik ellenben úgy látják, hogy a tanáraik különösképpen szétültetéssel, a tanóráról való kiküldéssel, intőkkel, illetve feleltetéssel, dolgozatírással, elégtelen osztályzat beírásával fegyelmeznek – olvasható az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala oldalán.

2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához

Ebből 663 a közoktatás területéről, közel feleannyi pedig a felsőoktatásból. 510 esetben maguk a diákok nyújtották be észrevételeiket, közel 300 esetben a szülők éltek ezzel a lehetőséggel, 151 alkalommal pedig a pedagógusok keresték fel a biztost.

Érkezett panasz:

  • megalázó bánásmódról,
  • engedély nélkül készített hangfelvételről.
  • Arra is volt példa, hogy a pedagógus a gyermeket társai előtt megalázta, debilnek, ösztönlénynek nevezte, sértegette a tanulót és családját, kizárta az osztályprogramból.
  • Az óvodákban pedig gyakran jelezték, hogy a pedagógus lelki terrorban tartott egy vagy több gyermeket.

Diákként kiküldhetnek az óráról a tanárok?

Nem, ugyanis a fizikai agressziót, vagy a tanóráról való kiküldést világosan tiltja a közoktatási törvény. De a tanároknak védelmet kell biztosítaniuk a lelki erőszakkal szemben is. Ezek ma már alapvetésnek számítanak, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy a diákok időnként megzavarják az órát, feleselnek, puskáznak, akár verekedésbe is keveredhetnek: a tanárok véleménye szerint a legáltalánosabb kihívás számukra az óra alatti beszélgetés, zajongás.

Emellett a gimnáziumokban tanító pedagógusok kétharmada, a szakiskolában dolgozó pedagógusok több mint nyolcvan százaléka tapasztalja azt, hogy feleselnek a diákok az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala régebbi felmérése alapján. Az ilyen konfliktusos helyzeteket pedig a tanároknak kell kezelniük. Milyen módszereik vannak erre?

Házirend: miért járhat intő?

Az iskolák a házirendben szabályozzák, hogy milyen fegyelmező intézkedéseket alkalmazhatnak a tanárok. A felmérés alapján a pedagógusok véleményük szerint a felkínált lehetőségek közül leggyakrabban a verbális fegyelmezési eszközzel élnek, vagyis  "elbeszélgetnek" az óra után tanítványaikkal, ha azok megzavarják az órájukat, ellenszegülnek, illetve akkor is, ha a szünetben verekedésen kapják őket.

A legkézzelfoghatóbb fegyelmezési módszer az intő:

  • szaktanári figyelmeztetés, intő, megrovás (a szaktanár adhatja),
  • osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, megrovás (az osztályfőnök adhatja),
  • igazgató figyelmeztetés, intő, megrovás (az igazgató adhatja),
  • nevelőtestületi figyelmeztetés, intő, megrovás (a nevelőtestület adhatja).

A házirend intézményenként eltérő lehet, az egyik Pest megyei gimnáziumban például sorozatos felszereléshiányért, az ülésrend megsértéséért, vagy a tanórán nem engedélyezett eszközök használatáért szaktanári figyelmeztetés jár. Az egyenruha vagy egyes elemeinek hiányáért, késésért, igazolatlan órákért pedig már osztályfőnöki intőre lehet számítani. Ugyanakkor arra felhívják a figyelmet, hogy szaktanári jegyet nem lehet fegyelmi eszközként használni. A fegyelmező intézkedésről a szülőket is értesítik, az intőket az ellenőrzőben, illetve az elektronikus naplóban kell rögzíteniük a pedagógusoknak.

Illetve vannak súlyosan elítélendő vagy jogellenes tanulói magatartások, mint a lopás, az alkoholfogyasztás, vagy mások egészségének veszélyeztetése, amelyek fegyelmi eljárás indítását vonhatják maguk után. Ilyenkor az ügy tisztázására a rendőrség segítségét kérheti az iskolavezetés.

 

 

    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.