Újabb fordulat a Kölcseyből kirúgott tanárok ügyében

Értelmezhetetlen adatokat kapott a bíró a tankerülettől, ezért pontosítást kért.

Kedden folytatódott a Kölcsey gimnáziumból kirúgott tanárok pere. A tárgyaláson a bíró jelezte, hogy mivel a tankerülettől kapott értelmezhetetlen adatokat kapott, nem tudja lezárni a perfelvételi szakaszt, ezért pontosítást kér - írja a 24.hu.
A legutóbbi tárgyaláson Marosi Beatrix tankerületi vezető nem tudta megindokolni, hogy miért azt az öt tanárt rúgta ki, ezért a bíró kimutatást kér a tankerülettől. Az adatokat némi késéssel a bíróság csak december elsején kapta meg. A bíró a keddi tárgyaláson nemcsak a késlekedést tette szóvá, hanem azt is, hogy

nem tudja elképzelni, hogy miként mulaszthatott valaki 14,5 tanórát, tölthetett 1,72 napot polgári engedetlenséggel.

A következő tárgyalást január 18-án tartják, addig a bíró kérte az adatok pontosítását, majd hozzátette, hogy jó lenne, ha legközelebb nem a tárgyalás előtt 1-2 nappal, az éjszaka közepén küldené át a tankerület a szükséges dokumentumokat.

Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022. szeptemberében kirúgta őket.

A tárgyalás korábbi szakaszában a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt pedagógusok egyezséget ajánlottak a tankerületnek, ami szerint a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltség igényétől elállnak, a végkielégítésre és a felmentési díjra ugyanakkor továbbra is igényt tartanak, a visszahelyezésüket pedig egyikük sem kéri, mivel az elbocsátásuk óta mindannyian elhelyezkedtek. Az egyezséget azonban a tankerületi központ annak ellenére is elutasította, hogy Halász Krisztián bíró megjegyezte; „nagyon kérdőjeles ennek a tárgyalásnak a vége” és egyáltalán nem biztos, hogy a tankerület lesz a győztes.

 

 

 

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.