Nógrád megyében a legalacsonyabb, Csongrád-Csanádban a legmagasabb az érettségizett 18 évesek aránya - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
A november 15-én közzétett, az érettségizett 18 éves fiatalok arányát megyékre és régiókra bontva szemléltető 2022-es adatok szerint Nógrád megyében a 18 évesek mindössze 34,7 százalékának van érettségi vizsgája. Még ennél is meglepőbb azonban, hogy míg a fővárosban, Budapesten a százszázalékot is meghaladja az érettségizett 18 évesek aránya, addig egész Pest megyét tekintve az említett korcsoport mindössze 36,1 százaléka rendelkezik érettségivel, így ez Magyarország egész területét nézve a második legalacsonyabb adat.
Az említett két megyét 55,3 százalékos aránnyal Borsod-Abaúj-Zemplén, majd
Meghaladja ugyanakkor a 60 százalékot az érettségivel rendelkező 18 évesek aránya Hajdú-Bihar (60,2), Fejér (61,1%), Jász-Nagykun-Szolnok (62,2%), Tolna (63,2%), Bács-Kiskun (63,4%), Veszprém (64%), Békés (69,7%) és Heves megyében (69,2). A legjobban teljesítő területek pedig
és Csongrád-Csanád megye lett, ahol az ott élő 18 évesek 77,4 százaléka rendelkezik érettségivel.
Módszertan
Az adatok összeállításakor csak a 18 éves korosztályt vizsgálták, közülük is azoknak az arányát, akik az adott évben nappali oktatásban sikeres érettségi vizsgát tettek, az érettségizettek területi megoszlása esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
