Összeverekedett szünetben osztálytársával a diáklány, még az iskolaőrt is megütötte

A középiskolás diáklány az egyik szünetben egy korábbi sérelem miatt támadt rá osztálytársára.

A Kunszentmiklósi Járásbíróság elítélt egy diáklányt, aki miután összeverekedett az egyik osztálytársával, megütötte a közbelépő iskolaőrt is - közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője pénteken az MTI-vel.

Négyessyné Bodó Marianna elmondta, hogy  a középiskolás lány január végén az egyik szünetben egy korábbi sérelem miatt az egyik osztálytársát meglökte, majd a hajánál fogva megrángatta. A vita verekedéssé fajult, a diáklányok a földre kerültek.

Egy óraadó tanár és egy másik diák próbálta szétválasztani a lányokat. Úgy tűnt, sikeresen, mert egy időre a verekedés abbamaradt, aztán egy váratlan pillanatban a vádlott diáklány újból támadásba lendült. A középiskolások ismét a földre kerültek. Közben odaért az iskolaőr, aki a karjánál megragadta a támadó középiskolást, és felszólította, hagyja abba a dulakodást. A lány ezután el akart menni a helyszínről, de az iskolaőr nem engedte. Ezután a diák kiabálni kezdett, majd az őr mellkasába ütött.

A Kecskeméti Járási Ügyészség a diákkal szemben közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, valamint garázdaság és könnyű testi sértés miatt emelt vádat. A Kunszentmiklósi Járásbíróság a diáklány bűnösségét a váddal egyezően megállapította és büntetővégzésében - tárgyalás mellőzésével - két évre próbára bocsátotta, valamint a próbaidő alatti pártfogó felügyeletét rendelte el.

Az előző tanév végén 579 iskolaőr teljesített szolgálatot a hazai iskolákban, szeptember elsején már 690-re nőtt a létszámuk. A 2022/23-as tanévben összesen 199 alkalommal intézkedtek, amelyek alapján 109 rendőrségi eljárás indult: 79 esetben büntetőeljárás, 30 alkalommal szabálysértési eljárás. Testi kényszert 25 esetben, bilincset és vegyi eszközt egy-egy esetben alkalmaztak, rendőrbot használatára pedig nem került sor.

Nyitóképünk illusztráció.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.