Összeverekedett szünetben osztálytársával a diáklány, még az iskolaőrt is megütötte

A középiskolás diáklány az egyik szünetben egy korábbi sérelem miatt támadt rá osztálytársára.

A Kunszentmiklósi Járásbíróság elítélt egy diáklányt, aki miután összeverekedett az egyik osztálytársával, megütötte a közbelépő iskolaőrt is - közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője pénteken az MTI-vel.

Négyessyné Bodó Marianna elmondta, hogy  a középiskolás lány január végén az egyik szünetben egy korábbi sérelem miatt az egyik osztálytársát meglökte, majd a hajánál fogva megrángatta. A vita verekedéssé fajult, a diáklányok a földre kerültek.

Egy óraadó tanár és egy másik diák próbálta szétválasztani a lányokat. Úgy tűnt, sikeresen, mert egy időre a verekedés abbamaradt, aztán egy váratlan pillanatban a vádlott diáklány újból támadásba lendült. A középiskolások ismét a földre kerültek. Közben odaért az iskolaőr, aki a karjánál megragadta a támadó középiskolást, és felszólította, hagyja abba a dulakodást. A lány ezután el akart menni a helyszínről, de az iskolaőr nem engedte. Ezután a diák kiabálni kezdett, majd az őr mellkasába ütött.

A Kecskeméti Járási Ügyészség a diákkal szemben közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, valamint garázdaság és könnyű testi sértés miatt emelt vádat. A Kunszentmiklósi Járásbíróság a diáklány bűnösségét a váddal egyezően megállapította és büntetővégzésében - tárgyalás mellőzésével - két évre próbára bocsátotta, valamint a próbaidő alatti pártfogó felügyeletét rendelte el.

Az előző tanév végén 579 iskolaőr teljesített szolgálatot a hazai iskolákban, szeptember elsején már 690-re nőtt a létszámuk. A 2022/23-as tanévben összesen 199 alkalommal intézkedtek, amelyek alapján 109 rendőrségi eljárás indult: 79 esetben büntetőeljárás, 30 alkalommal szabálysértési eljárás. Testi kényszert 25 esetben, bilincset és vegyi eszközt egy-egy esetben alkalmaztak, rendőrbot használatára pedig nem került sor.

Nyitóképünk illusztráció.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.