Folytatódott a kirúgott tanárok pere, Marosi Beatrix nem tudta megindokolni, miért pont öt személyt rúgott ki

November 2-án továbbra is perfelvétellel, ezúttal Marosi Beatrix meghallgatásával folytatódott a Kölcsey kirúgott pedagógusainak munkaügyi pere.

  • Székács Linda

Marosi Beatrix, a Belső-pesti Tankerületi Központ vezetőjének meghallgatásával folytatódott a tavaly szeptemberben kirúgott öt budapesti tanár ügye a bíróságon - számolt be róla a 444.

Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy az említett tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022. szeptemberében kirúgta őket.

A tárgyalás korábbi szakaszában a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt pedagógusok egyezséget ajánlottak a tankerületnek, ami szerint a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltség igényétől elállnak, a végkielégítésre és a felmentési díjra ugyanakkor továbbra is igényt tartanak, a visszahelyezésüket pedig egyikük sem kéri, mivel az elbocsátásuk óta mindannyian elhelyezkedtek. Az egyezséget azonban a tankerületi központ annak ellenére is elutasította, hogy Halász Krisztián bíró megjegyezte; „nagyon kérdőjeles ennek a tárgyalásnak a vége” és egyáltalán nem biztos, hogy a tankerület lesz a győztes.

A bíró azon kérdésére, hogy Marosi Bearix ismeri-e a Tanítanék Mozgalmat, a tankerületi vezető igennel felelt, majd a további kérdésekre mégis zavarosan válaszolt, és többek között azt sem tudta világosan megmondani, hogy pontosan miről szóltak a megmozdulások.

"Éppen aktuálisan tiltakoztak valami ellen: pedagógusterheltség, óraszám. Mindig volt valami" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy miért pont az említett öt személyt fosztotta meg az állásától, a tankerületi igazgató azt mondta, hogy megnézték, kik voltak a legtöbb alkalommal és a legmagasabb óraszámban engedetlenek. Ezek alapján

  • Molnár Barbara: 19
  • Ocskó Emese: 14
  • Palya Tamás: 17
  • Sallai Katalin: 11

Törley Katalin pedig 9 alkalommal tiltakozott Marosi Beatrix szerint jogszerűtlenül, azt ugyanakkor még a bíró sem értette, hogy ha már egy óra elmulasztása is súlyos kötelezettségszegésnek számít, miért állt meg itt a kirúgott pedagógusok száma.

"Ha egy is súlyos, akkor miért húzott határt valamilyen óraszámnál?

A legtöbbet néztük.

De akkor miért nem csak az elsőrendű felperest mentették fel?

Ennyi.

Az ennyi nem válasz. Ez nem egy tévéműsor, normálisan tessék válaszolni. Ne mondja többet!

Nem volt jelentős különbség a felperesek között. A 19 és 17 nincs messze egymástól. Nem rúgunk ki mindenkit a tankerületnél egy engedetlenség után."

- idézi a bíró és Marosi Beatrix párbeszédét a 444.

A bíró azon kérdésére, hogy más intézményekben is hasonló számok alapján bocsátották-e el az embereket, a tankerületi igazgató igennel válaszolt, arra azonban, hogy az adatok megszerezhetők-e a KRÉTÁ-ból azt felelte, hogy nem biztos. Válaszul a bíró felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben kirúgott öt embert, de nem tudja megmondani, hogy milyen szempontok alapján, annak súlyos következményei lehetnek, ezért "jobban jár", ha megszerzi a kért adatokat. Mint kiderült, ezeket közérdekű adatigényléssel már a tanárok ügyvédje is kérte, akkor azonban a tankerülettől azt a választ kapták, hogy nincsenek azok birtokában.

Halász Krisztián bíró szerint a perfelvétel várhatóan decemberben fejeződik be, tanumeghallgatásra pedig a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóját idézi be. Ezt követően az ígérete szerint gyorsan fog ítélet születni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.