Van, aki pedagógusi munkája mellett lakodalmakban és bálokban zenél, hogy kiegészítse a fizetését. Más tanár statisztaként dolgozik forgatásokon, de akad, aki favágást vállal másodállásban.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Népszava egy online kérdőíves felmérésben megkérdezte a pedagógusokat, hogy milyen munkákat vállalnak másodállásban azok, akik erre rászorulnak. Emellett a plusz munkavállalás okát is megkérdezték, valamint, hogy hogyan tudják azt összeegyeztetni főállásukkal és a magánéletükkel.
Összesen 146 pedagógus töltötte ki a kérdőívet, többségük (75,7%) állami fenntartású intézményben, 11,1 százaléka önkormányzati, 9,7 százalék egyházi, illetve 3,5 százalék alapítványi intézetben dolgozik. A válaszadók kicsivel több mint fele (52,4 százalék) általános iskolában, 20 százalékuk gimnáziumban vagy szakgimnáziumban, 9,7 százalékuk pedig óvodában dolgozik.
A kérdőívet kitöltő pedagógusok 70,3 százaléka vállal másodállást keresetkiegészítésként.
Közülük szinte mindenki anyagi okokkal magyarázta a döntését, és mindössze ketten jelezték, hogy nem megélhetési nehézségek miatt végeznek plusz munkát. Többen is vannak, akik az addigi életszínvonaluk megőrzése miatt vállaltak másodállást.
A férjem rokkantnyugdíjas, de ő is dolgozik. Gyermekünk is van. Nyugdíj, teljes állás, plusz két félállás, így tudunk azon az életszínvonalon élni, mint pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltak félállásaink
- írta az egyik válaszadó.
Emellett voltak, akik hiteleik kifizetése miatt vállalnak másik munkát, többen pedig azért, mert szeretnék anyagilag támogatni a gyerekeiket.
A felmérésből kiderült, hogy sokan két munka mellett sem engedhetnek meg maguknak olyan szórakozást, mint az étterembe, színházba járás vagy az évi egy nyaralás.
A tanári fizetés nem elég egy család fenntartására, ahogy az értelmiségi lét folytatására sem, márpedig egy pedagógusnak “valahogy” mégis értelmiséginek kellene lennie.
Megkérdezték azt is, hogy milyen jellegű munkákat vállalnak a kérdőív kitöltői, amire a legkülönbözőbb válaszok érkeztek. Sokan magánórákat tartanak, vagy félállásban másik iskolában tanítanak. De a tanításon kívül számos más munkakörben is tevékenykednek. Van, aki villanyszerelőként dolgozik, más ételfutárként, de színházi hostess és pedikűrös munkát is vállalnak.
Megkérdezték azt is, hogsy tudják ezt összeegyeztetni a főállásukkal:
Fáradt és mégis szegény vagyok
- írta az egyik pedagógus.
A tanítás mellett a legtöbben a délutáni és esti órákban, valamint hétvégenként dolgoznak a második munkahelyükön. Van, akinek ez hetente több, mint plusz tíz munkaórát is jelent. Az egyik válaszadó elmondása szerint az is előfordul, hogy hétköznaponként este tíz óráig dolgozik. Így nem meglepő, hogy sokan fáradtságról és kimerülésről számoltak be. Az állandó rohanás és az azt kiváltó stressz miatt szinte semmi idejük nem marad pihenni. Egy ilyen életvitel mellett a családi és baráti kapcsolataikra csak nagyon kevés idő jut.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
