"Fáradt és mégis szegény vagyok" - másodállásukról kérdezték a pedagógusokat

Van, aki pedagógusi munkája mellett lakodalmakban és bálokban zenél, hogy kiegészítse a fizetését. Más tanár statisztaként dolgozik forgatásokon, de akad, aki favágást vállal másodállásban.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Népszava egy online kérdőíves felmérésben megkérdezte a pedagógusokat, hogy milyen munkákat vállalnak másodállásban azok, akik erre rászorulnak. Emellett a plusz munkavállalás okát is megkérdezték, valamint, hogy hogyan tudják azt összeegyeztetni főállásukkal és a magánéletükkel.

Összesen 146 pedagógus töltötte ki a kérdőívet, többségük (75,7%) állami fenntartású intézményben, 11,1 százaléka önkormányzati, 9,7 százalék egyházi, illetve 3,5 százalék alapítványi intézetben dolgozik. A válaszadók kicsivel több mint fele (52,4 százalék) általános iskolában, 20 százalékuk gimnáziumban vagy szakgimnáziumban, 9,7 százalékuk pedig óvodában dolgozik.

A kérdőívet kitöltő pedagógusok 70,3 százaléka vállal másodállást keresetkiegészítésként.

Közülük szinte mindenki anyagi okokkal magyarázta a döntését, és mindössze ketten jelezték, hogy nem megélhetési nehézségek miatt végeznek plusz munkát. Többen is vannak, akik az addigi életszínvonaluk megőrzése miatt vállaltak másodállást.

A férjem rokkantnyugdíjas, de ő is dolgozik. Gyermekünk is van. Nyugdíj, teljes állás, plusz két félállás, így tudunk azon az életszínvonalon élni, mint pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltak félállásaink

- írta az egyik válaszadó.

Emellett voltak, akik hiteleik kifizetése miatt vállalnak másik munkát, többen pedig azért, mert szeretnék anyagilag támogatni a gyerekeiket.

A felmérésből kiderült, hogy sokan két munka mellett sem engedhetnek meg maguknak olyan szórakozást, mint az étterembe, színházba járás vagy az évi egy nyaralás.

A tanári fizetés nem elég egy család fenntartására, ahogy az értelmiségi lét folytatására sem, márpedig egy pedagógusnak “valahogy” mégis értelmiséginek kellene lennie.

Megkérdezték azt is, hogy milyen jellegű munkákat vállalnak a kérdőív kitöltői, amire a legkülönbözőbb válaszok érkeztek. Sokan magánórákat tartanak, vagy félállásban másik iskolában tanítanak. De a tanításon kívül számos más munkakörben is tevékenykednek. Van, aki villanyszerelőként dolgozik, más ételfutárként, de színházi hostess és pedikűrös munkát is vállalnak.

Megkérdezték azt is, hogsy tudják ezt összeegyeztetni a főállásukkal:

Fáradt és mégis szegény vagyok

- írta az egyik pedagógus.

A tanítás mellett a legtöbben a délutáni és esti órákban, valamint hétvégenként dolgoznak a második munkahelyükön. Van, akinek ez hetente több, mint plusz tíz munkaórát is jelent. Az egyik válaszadó elmondása szerint az is előfordul, hogy hétköznaponként este tíz óráig dolgozik. Így nem meglepő, hogy sokan fáradtságról és kimerülésről számoltak be. Az állandó rohanás és az azt kiváltó stressz miatt szinte semmi idejük nem marad pihenni. Egy ilyen életvitel mellett a családi és baráti kapcsolataikra csak nagyon kevés idő jut.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.