Nagy Erzsébet szerint azért, mert nincs keretük arra, hogy magasabb béreket adjanak.
Csak 2025. szeptemberétől számíthatnak bérmódosításra, mert az új jogállási törvény egyelőre nincs bevezetve - a Népszava szerint ezzel az indokkal utasítják vissza a tankerületi központok azokat a pedagógusokat, akik a státusztörvényre hivatkozva megpróbálkoznak a béralkuval.
Az életpályatörvény értelmében 2024. január 1-jétől a munkáltató egy többsávos bérrendszer alapján határozhatja meg, hogy egy Pedagógus I. kategóriába tartozó tanár bére bruttó 410 ezer és 1 millió 65 ezer forint között pontosan mennyi lehet. Az összeg meghatározásánál olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint az, hogy mióta tanít az adott pedagógus, mennyire van hiány az általa tanított tantárgyból, és hogy hány tanórán kívüli foglalkozást vállal.
Ennek ellenére a tankerületi központok már kiküldött tájékoztató levelei szerint egyelőre csak azoknak a pedagógusoknak a béreit korrigálták, akiknek a korábbi fizetése nem érte el a bérsáv alsó határát, vagyis bruttó 410 ezer forintot, holott Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint az új törvény éppen a béralkura teremtene lehetőséget.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a tankerületek válasza szembemegy a törvényi előírással, az elutasítás valódi oka pedig az lehet, hogy a a tankerületeknek nincs költségkeretük arra, hogy érdemben eltérjenek a törvényben rögzített bérsávok alsó határától.
Nagy Erzsébet szerint ismét kezdeményezik majd a sztrájkbizottság összehívását a Belügyminisztériummal, továbbá elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is, és azt, hogy a sztrájkon kívül milyen akciókban vennének még részt a pedagógusok, a státusztörvény miatt pedig folyamatban van az Alkotmánybírósághoz benyújtandó beadvány kidolgozása.
A lap megkeresésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is megszólalt, aki közölte, hogy ők is felmérést indítottak a sztrájkhajlandóság ügyében, a sztrájkbizottság összehívását pedig a PDSZ-szel közösen kezdeményezik majd.
Totyik ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az EFOP Plusz Monitoring Bizottság múlt pénteki ülésén szóba került a magyar pedagógusok bérrendezésének ügye, amit az Orbán-kormány a korábban már többször elhangzott ígéretek szerint részben uniós támogatásból valósítana meg, ez azonban a mai napig nem valósult meg, a kormány szerint azért, mert "Brüsszel" akadályozza a pénzek kifizetését. A PSZ elnöke szerint ugyanakkor az Európai Bizottság képviselői éppen azt nem értik, hogy miközben a magyar kormány már több uniós pályázatot előfinanszírozott, a pedagógusbérek ügyében még mindig nem történt előrelépés.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
