Már a rendőrség vizsgálja, hogy bántalmazta-e Sebestyén Júlia a gyerekeket a korcsolyaedzésen

A gyerekvédelmi hatósághoz és a rendőrséghez fordul a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség a korábbi Európa-bajnok, Sebestyén Júlia ügyében.

Lezárult Sebestyén Júlia elleni fegyelmi vizsgálat, amit azért indítottak, mert több szülői panaszt tett, hogy a korábbi Európa-bajnok az edzéseken lelkileg és fizikailag is bántalmazza a gyerekeket - írja az Index.

Az üggyel kapcsolatban a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) közleményt adott ki, amelyben kifejtette, hogy az Elsőfokú Etikai és Fegyelmi Bizottsága (EFB) eljárt a Gór-Sebestyén Júlia személyével, valamint az általa vezetett Sebestyén Korcsolya Sport Egyesületben történtekkel kapcsolatos bejelentésekben. Az EFB fegyelmi eljárást megszüntető határozatot hozott, ugyanakkor kitért két fontos körülménmyt kiemelt:

  • "A bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok tehát kizárják az esetek EFB általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel.”
  • "A fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően, valamint a fegyelmi eljárás során is az EFB több alkalommal írásban felhívta a bejelentőket a fegyelmi eljárás során vizsgálandó tényállításaik pontosítására, valamint az ezek alátámasztásául szolgáló bizonyítékok előterjesztésére az EFB rendelkezésére bocsátására. A megkeresések minden alkalommal eredménytelennek bizonyultak…”

A MOKSZ a kőzleményéban hangsúlyozta, hogy bárminemű gyerekbántalmazást elítél és elutasít. Szigorúan és következetesen jár el ezekben az ügyekben, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a hozzá érkezett bejelentésekben megfogalmazott tényállásokat, körülményeket pontosan felderítse, ezért a MOKSZ az EFB javaslatával megegyezően – a gyerekvédelmi hatósághoz és a rendőrséghez fordul.

A MOKSZ a fenti esettől függetlenül gyerekvédelmi programjának keretében a jövőben jelzőrendszert vezet be, amelynek kapcsán átdolgozza az érintett szabályzatait, külön etikai kódexet fogalmaz meg a sportolók, az edzők és a szülők részére. Emellett a szövetség az edzőknek a korszerű edzésmódszerekről – különös figyelemmel a pozitív ösztönző eszközökre – továbbképzést is szervez.

A Sebestyén Júliát érintő botrány még tavasszal robbant ki. Akkor az Indexnek Galambos Rita edző, a Jégördög SE elnöke úgy fogalmazott, hogy Sebestyén erőszakos módszerei  köztudottak, ezért a fiatal sportolók folyamatosan hagyják el a klubját. Egy szülő név nélkül azt mondta, hogy a gyerekének a mínusz két fokban le kellett vennie a korcsolyáját, és harisnyában kellett a jégen büntetőgyakorlatokat végeznie. Egy másik szülő azt nyilatkozta, hogy az egykori Európa-bajnok lelkileg gyötri a gyerekeket, nem tűri az ellentmondást, egyes versenyzőkkel szemben kirekesztő, de olyan is előfordult, hogy a versenyen betegen vagy sérülten is kellett indulnia a tanítványának.

Az eset kapcsán akkor Sebestyén Júlia is megszólalt a lapnak.

Sosem volt kérdés: szigorú vagyok, sokat követelek, magam is ebben a szellemben nevelkedtem. Minden élsportoló tudja, mennyi munkával, mennyi áldozattal jár a siker.

- jegyezte meg Sebestyén, majd hozzátette, hogy a felkészülési időszakban sokszor van szükség keménységre, határozottságra, hiszen jó eredményt szeretnének elérni. Az egykori Európai-bajnok szerint ez minden sportág élsportolói esetében ugyanígy van.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.