"A harag napja": a brit szülők negyede inkább nem küldte a gyerekét pénteken zsidó iskolába

Rishi Sunak miniszterelnök elítélte a diszkrimináció növekedését a szigetországban.

  • Székács Linda

Aggódtak a gyerekeik biztonsága miatt, ezért a szülők mintegy negyede nem küldte a gyerekét zsidó iskolába október 13-án az Egyesült Királyságban, miután az izraeli konfliktust kirobbantó Hamász terrorszervezet akkorra hirdette meg "a harag napját" - írja a Sky News.

David Meyer, a 130 iskolát képviselő Partnerships for Jewish Schools (PaJes) vezérigazgatója szerint van olyan londoni intézmény, ahol ez az arány a 40 százalékot is elérte, néhány iskola pedig inkább az ideiglenes bezárás mellett döntött és a diákokat is arra figyelmeztették, hogy a támadások elkerülése érdekében inkább "álcázzák" az egyenruhájukat.

A helyzettel kapcsolatban az ország miniszterelnöke, Rishi Sunak is megszólalt, aki undorítónak nevezte a diszkrimináció növekedését és felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak, akik gyűlöletre vagy erőszakra uszítanak a törvényekkel kell majd szembenézniük.

A tanítás várhatóan hétfőn folytatódik az ideiglenesen bezárt iskolákban.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.