A háború kezdete óta 37 ezernél is több menekültet, köztük 5 ezernél is több gyereket vettek nyilvántartásba Magyarországon. Közülük az óvodásokat is beleszámítva mintegy 3 ezren kerültek kapcsolatba a magyar állami oktatási rendszerrel. Így könnyen előfordulhat, hogy egy magyar iskolásnak ukrán osztálytársa lesz.

A nyelvi akadályok az iskolában

Az Ukrajnából érkező gyerekeknek számos problémával kell megküzdenie a hétköznapokban. Az egyik ilyen a nyelvi nehézség, hiszen Magyarországon nagyon kevés az oroszul vagy ukránul beszélő tanár, aki segítene nekik az iskolákban, így gyakran előfordul, hogy csak bent ülnek az órákon és nem értenek semmit. A nyelvi akadályok megnehezítik azt is, hogy az ukrán gyerekek barátokat szerezzenek, így gyakran előfordul, hogy a szünetekben egyedül játszanak, üldögélnek.

A gyerekkönyvben Anitának is feltűnik, hogy Szofija alig beszél. Hiába találja szimpatikusnak, mégsem mer odamenni hozzá. A városi vásáron azonban megtörik a jég: Szofija és anyukája Anita családjával tölti az estét. Amikor azonban elkezdődik a tűzijáték, Szofijáék sietősen távoznak, és másnap a kislány nem megy még iskolába sem.

Talán beteg? Folyton az előző este jár Anita fejében. Arra gondol, hogy Szofija mennyire megrémült, amikor elkezdődött a tűzijáték, a kis teste csak úgy remegett az anyja karjaiban. Aztán a sietős távozásuk, miközben még mindenki jól érezte magát. Hirtelen megérti.

Sok ukrán gyerek küzd poszttraumás stresszel

Az Ukrajnából érkező gyerekek közül sokan szenvednek poszttraumás stresszben (PTSD).

A PTSD jellemző tünetei az alábbiak:

• alvás- és a koncentrációs zavar
• depresszió
• izgatottság.

Ezen kívül olyan testi tüneteket is okozhat, mint

• az erős szívdobogás
• a mellkasi szorítás
• gyomor- és bélrendszeri problémák,
• izomfeszülés
• légzési nehézség

Sőt olyan kognitív tünetek is előfordulhatnak, mint a negatív, katasztrofizáló gondolatok.  Ráadásul a traumát átélő gyerekekben kialakulhat a disszociáció, vagyis, hogy magukban megpróbálják tompítani vagy blokkolni az átélt traumát, fájdalmat.

A könyvben Szofija rendre elalszik az órákon, amit a többi gyerek furcsáll. Anita számára is csak akkor válik világossá, mit élt át, amikor együtt nézik a tűzijátékot. Szofija később bevallja Anitának, hogy éjszaka gyakran nem tudja becsukni a szemét. Fél elaludni, mert szörnyű rémálmai vannak.

Hallja a szirénák rémisztő hangját, amelyek közelgő bombázásra figyelmeztetik a lakosokat és látja a robbanások villanásait.

Az apa hiánya

Az Ukrajnából érkező gyerekek számára azt is nehéz feldolgozni, hogy az édesapjuk az esetek többségében nem jöhetett velük, így folyamatosan aggódnak, mi lehet vele. Ezt a rendszeres telefonos kapcsolattartás egy kicsit enyhíti.

Apa nem jött velünk. Azt mondta azért, hogy vigyázzon a házunkra, de tudom, hogy valójában maradnia kellett, hogy megvédje a várost, ha valaha támadás érné.

Anita a történet végére megérti Szofiját, és elhatározza, mindent megtesz, hogy a többiek is nyitott szemmel járjanak, és tisztában legyenek azzal, hogy a kislány, min ment keresztül. Meg is fogalmazza:

Nem, nem te vagy furcsa. Az a furcsa, amin keresztülmész

Járj nyitott szemmel

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa szerint egy befogadóbb, együttérzőbb és igazságosabb társadalom kialakításához kiemelten fontos, hogy mindenki megértse, min mennek keresztül a háború elől menekülők, ahogy az is, hogy elismerjék a jogaikat.

„A történetmesélés erejével már egészen fiatal korban megerősíthetjük az empátia és a szolidaritás érzéseit a gyermekekben.” – tette hozzá a biztos.

Fontos megjegyezni, hogy ez a könyv - amelynek grafikáit a neves ukrán illusztrátor Anna Sarvira készítette – a 7-10 évesek számára is érthetőbbé teszi, hogy egy háborúnak összetett hatásai vannak, és nem utolsó sorban segíti az erről való kommunikációt.

A gyerekkönyv az Európai Bizottság "Tartsd nyitva a szemed!" kampányának folytatásaként született, amelynek célja, hogy a bűncselekmények valamennyi áldozata tisztában legyen azzal, hogyan gyakorolhatja alapvető jogait, és hová fordulhat támogatásért az Európai Unióban. Anita és Szofija története pedig a szolidaritáson és empátián túl arra is rávilágít, hogy a háború elől menekülő emberek különleges támogatást és figyelmet igényelnek.

„A lány, aki nyitva tartotta a szemét” jelenleg 13 nyelven olvasható (magyarul, angolul, franciául, hollandul, bolgárul, horvátul, csehül, észtül, lettül, lengyelül, románul, szlovákul és ukránul). A gyerekkönyvet iskolákban, könyvtárakban és közösségi szervezeteken keresztül is fogják terjeszteni, de digitális formában is elérhető a "Tartsd nyitva a szemed" kampány weboldalán, amely az uniós áldozatok jogait hirdeti.

A cikk az Európai Bizottság "Tartsd nyitva a szemed!" kampányának támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.