A pedagógusok 47 százaléka 50 év feletti Magyarországon

Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya az Eurostat adatai alapján.

  • Tornyos Kata

2021-ben 5,2 millió olyan pedagógus volt Európában, aki általános iskolában vagy középiskolában tanított – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Túlnyomó többségben voltak köztük a nők (73 százalék), emellett pedig 39 százalékra tehető a legalább 50 éves pedagógusok aránya – írta meg a 24.hu. Magyarországon 47 százalék az 50 év feletti korosztály aránya.

A legfiatalabb általános iskolai tanári karok Máltán, Luxemburgban és Cipruson vannak, de Málta a középszintű oktatásban is jól teljesít. A legfiatalabb, 25 év alatti korosztályból arányaiban Horvátországban vannak a legtöbben (9 százalék), de jelentős (28 százalék) a 40 év alattiak aránya is ott. Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya (4 százalék) és a legmagasabb a legidősebbeké.

Magyarországon az alapfokú oktatástól a középiskolai oktatás felé haladva öregszik a férfi tanári kar: általános iskolában 44 százalék az idősebbek aránya, míg középiskolában már 50 százalék. A tanárnők esetében az arányok nagyjából mindenhol 50 százalék körül alakulnak: az általános iskolákban 54 százalék a legalább 50 évesek aránya, míg a középiskolákban 45–48 százalék.

Az egyetlen vizsgált rész, amelynél erősen a középmezőnybe tartozunk, az egy tanárra jutó diákok száma. A tanórákon Görögországban kell egyszerre a legkevesebb diákra figyelni, ott egy pedagógusra 8,2 gyerek jut, míg  a mezőny végén teljesítő Hollandiában ez pontosan a duplája. Magyarországon 10,6 gyerekre jut egy tanár, és ugyanez a helyzet Olaszországban és Portugáliában is. A régióban Horvátország jobban (9,1), Lengyelország, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia rosszabbul áll.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.