Január 20, vagyis a központi felvételi időpontja még messze van, de azért érdemes megismerkednetek a középiskolai felvételi pontszámítási szabályaival. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Október 20-ig teszik közzé a középiskolák a felvételi tájékoztatóikat, amikben az is benne lesz, hogy mi alapján számolják majd a hozzájuk jelentkezők felvételi pontjait. A pontszámításnak háromféle módja lehet a gimnáziumokban, technikumokban és szakiskolákban.
Számolhatják
A központi írásbeli felvételin mindkét tárgyból - magyarból és matematikából is - 50-50 pontot lehet szerezni. Azokban az iskolákban, ahol kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja. Arról, hogy mindkét tárgyat nézik-e, vagy csak a magyart, vagy csak a matekot, az iskolák saját hatáskörben dönthetnek. Az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat a felvételi tájékoztatóban találjátok majd meg.
Szóbeli?
A komolyabb középiskolák általában szóban is szeretnék meghallgatni a hozzájuk jelentkezőket. Ahhoz azonban, hogy valakit egyáltalán behívjanak a szóbeli vizsgára, vannak olyan iskolák, ahol a központi érettségin el kell érnie egy az intézmény által meghatározott ponthatárt.
A szóbeli vizsga egyébként a diákok összpontszámának 25 százalékát adhatja.
A 2023/24-es középiskolai felvételi legfontosabb időpontjait ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
