Január 20, vagyis a központi felvételi időpontja még messze van, de azért érdemes megismerkednetek a középiskolai felvételi pontszámítási szabályaival. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Október 20-ig teszik közzé a középiskolák a felvételi tájékoztatóikat, amikben az is benne lesz, hogy mi alapján számolják majd a hozzájuk jelentkezők felvételi pontjait. A pontszámításnak háromféle módja lehet a gimnáziumokban, technikumokban és szakiskolákban.
Számolhatják
A központi írásbeli felvételin mindkét tárgyból - magyarból és matematikából is - 50-50 pontot lehet szerezni. Azokban az iskolákban, ahol kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja. Arról, hogy mindkét tárgyat nézik-e, vagy csak a magyart, vagy csak a matekot, az iskolák saját hatáskörben dönthetnek. Az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat a felvételi tájékoztatóban találjátok majd meg.
Szóbeli?
A komolyabb középiskolák általában szóban is szeretnék meghallgatni a hozzájuk jelentkezőket. Ahhoz azonban, hogy valakit egyáltalán behívjanak a szóbeli vizsgára, vannak olyan iskolák, ahol a központi érettségin el kell érnie egy az intézmény által meghatározott ponthatárt.
A szóbeli vizsga egyébként a diákok összpontszámának 25 százalékát adhatja.
A 2023/24-es középiskolai felvételi legfontosabb időpontjait ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
