Iskolakezdés halasztása: itt vannak a számok, mennyi gyerek maradhatott még egy évet az óvodában

Egy gyerek, ha augusztus 31-ig betölti a hatot, abban az évben tankötelessé válik. 2020-tól a tankötelezettség halasztását már az Oktatási Hivatalnál kell kérvényeznie a szülőknek. Utánajártunk, hány esetben engedélyezték a plusz egy év óvodát.

Iskolaérett lesz jövő szeptemberben a gyerek? Maradjon még egy évet az óvodában vagy jobb, ha elkezdi az elsőt egy kisebb létszámú osztályban? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell választ találniuk a nagycsoportosok szüleinek, ha a gyerekük augusztus 31-ig betölti a hat évet. Sokáig nem várhatnak a döntéssel: ha azt szeretnék, hogy a gyerek még egy évet az óvodában maradjon, akkor január első felében kérelmet kell benyújtaniuk az Oktatási Hivatalhoz.

Minden negyedik gyerek maradna az óvodában

Az Oktatási Hivataltól (OH) megkérdeztük, hogy az előző tanévekben hány gyerek esetében kérelmezték a szülők a plusz egy év ovit. A hivatal nyilvántartása szerint a 2023/2024-es tanévben 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé kizárólag az életkora alapján, míg az előző évben ez a szám valamivel kevesebb, 98 756 volt.

A 2023/2024-es tanévre vonatkozólag a szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyerekük egy évvel később kezdhesse el az iskolát. Vagyis nagyjából minden negyedik gyerek esetében éltek a lehetőséggel. Az előző tanévben is hasonló volt az arány, akkor minden ötödik nagycsoportos esetében kérvényezték a plusz egy év óvodát.

Az Oktatási Hivatal 2023-ban a beérkező kérvények közül 22 318 esetben engedélyezte, hogy a gyerek később kezdhesse az iskolát, és csak 425 esetben utasította el a kérelmet. Ez a szám a beérkezett kérelmek 1,86 százaléka.

Azonban nem mindenki kapta meg helyből a plusz egy évet. Pedagógiai szakértői bizottság kirendeléséről az Oktatási Hivatal 12 764 esetben döntött. A szakszolgálatnál a gyerekek döntő többségénél is arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha még az óvodában marad. Összesen csak 409 gyerek esetében voltak azon a véleményen, hogy elkezdheti az elsőt. Ha megnézzük, hogy a 2022-es adatokat, láthatjuk, hogy ott egy picivel magasabb - 641- az elutasított kérelmek száma. Ez a beérkezett kérvények nagyjából 3 százaléka.

A számok alapján kijelenthető, hogy az Oktatási Hivatal az esetek nagyjából felében helyből megadja a plusz egy év óvodát. Ha pedig nem tud a kérelem alapján dönteni, inkább szakértői bizottsághoz küldi az érintett gyerekeket.

Iskolakezdés halasztása: meddig kell leadni a kérelmet?

A kérelmet a szülők az elmúlt évek tapasztalatai alapján január első felében – 2023-ban január 18-ig lehetett – adhatják le elektronikusan az ügyfélkapun keresztük vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak.

A kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott. Az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet. Ha a szülő nem mellékel semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket.

A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, amely alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna.Ilyen többek között a

  • pedagógiai szakszolgálat korábbi szakértői véleménye
  • óvodai fejlődési napló vagy írásos vélemény az óvodapedagógustól
  • szakorvosi vagy háziorvosi igazolás
  • De lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is

A Szülői hang saját statisztikái szerint általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek.

Iskolaérettség: nem könnyű eldönteni

Hogy mennyire nehéz eldönteni egy óvodásról januárig, hogy iskolaérett lesz-e szeptemberre, jól mutatja, hogy a KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 5,2 százalékra emelkedett az évfolymismétlők aránya az elsősök között. Egy évvel korábban ez még csak 4,6 százalék volt.

A 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is náluk a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog.

Ha a korábbi éveket is megnézzük, szembetűnő, hogy a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodások között. Ugyan a 2022/2023-as tanévre ez az arány 52,9 százalékra nőtt, ezzel pedig az általános iskolába beíratott hatévesek aránya csökkent, bekövetkezett, amire a szakértők már korábban is figyelmeztettek: rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra még nem állt készen.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.