A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Egy gyerek, ha augusztus 31-ig betölti a hatot, abban az évben tankötelessé válik. 2020-tól a tankötelezettség halasztását már az Oktatási Hivatalnál kell kérvényeznie a szülőknek. Utánajártunk, hány esetben engedélyezték a plusz egy év óvodát.
Iskolaérett lesz jövő szeptemberben a gyerek? Maradjon még egy évet az óvodában vagy jobb, ha elkezdi az elsőt egy kisebb létszámú osztályban? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell választ találniuk a nagycsoportosok szüleinek, ha a gyerekük augusztus 31-ig betölti a hat évet. Sokáig nem várhatnak a döntéssel: ha azt szeretnék, hogy a gyerek még egy évet az óvodában maradjon, akkor január első felében kérelmet kell benyújtaniuk az Oktatási Hivatalhoz.
Minden negyedik gyerek maradna az óvodában
Az Oktatási Hivataltól (OH) megkérdeztük, hogy az előző tanévekben hány gyerek esetében kérelmezték a szülők a plusz egy év ovit. A hivatal nyilvántartása szerint a 2023/2024-es tanévben 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé kizárólag az életkora alapján, míg az előző évben ez a szám valamivel kevesebb, 98 756 volt.
A 2023/2024-es tanévre vonatkozólag a szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyerekük egy évvel később kezdhesse el az iskolát. Vagyis nagyjából minden negyedik gyerek esetében éltek a lehetőséggel. Az előző tanévben is hasonló volt az arány, akkor minden ötödik nagycsoportos esetében kérvényezték a plusz egy év óvodát.
Az Oktatási Hivatal 2023-ban a beérkező kérvények közül 22 318 esetben engedélyezte, hogy a gyerek később kezdhesse az iskolát, és csak 425 esetben utasította el a kérelmet. Ez a szám a beérkezett kérelmek 1,86 százaléka.
Azonban nem mindenki kapta meg helyből a plusz egy évet. Pedagógiai szakértői bizottság kirendeléséről az Oktatási Hivatal 12 764 esetben döntött. A szakszolgálatnál a gyerekek döntő többségénél is arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha még az óvodában marad. Összesen csak 409 gyerek esetében voltak azon a véleményen, hogy elkezdheti az elsőt. Ha megnézzük, hogy a 2022-es adatokat, láthatjuk, hogy ott egy picivel magasabb - 641- az elutasított kérelmek száma. Ez a beérkezett kérvények nagyjából 3 százaléka.
A számok alapján kijelenthető, hogy az Oktatási Hivatal az esetek nagyjából felében helyből megadja a plusz egy év óvodát. Ha pedig nem tud a kérelem alapján dönteni, inkább szakértői bizottsághoz küldi az érintett gyerekeket.
Iskolakezdés halasztása: meddig kell leadni a kérelmet?
A kérelmet a szülők az elmúlt évek tapasztalatai alapján január első felében – 2023-ban január 18-ig lehetett – adhatják le elektronikusan az ügyfélkapun keresztük vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak.
A kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott. Az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet. Ha a szülő nem mellékel semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket.
A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, amely alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna.Ilyen többek között a
A Szülői hang saját statisztikái szerint általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek.
Iskolaérettség: nem könnyű eldönteni
Hogy mennyire nehéz eldönteni egy óvodásról januárig, hogy iskolaérett lesz-e szeptemberre, jól mutatja, hogy a KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 5,2 százalékra emelkedett az évfolymismétlők aránya az elsősök között. Egy évvel korábban ez még csak 4,6 százalék volt.
A 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is náluk a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog.
Ha a korábbi éveket is megnézzük, szembetűnő, hogy a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodások között. Ugyan a 2022/2023-as tanévre ez az arány 52,9 százalékra nőtt, ezzel pedig az általános iskolába beíratott hatévesek aránya csökkent, bekövetkezett, amire a szakértők már korábban is figyelmeztettek: rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra még nem állt készen.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.