Belügyminisztériumi utasításra az iskolák ezután magánadományokat csak állami jóváhagyással fogadhatnak el

A Pintér-féle belügy utasításba adta, hogy csak a tankerületek és a Klebelsberg Központ fogadhatja el az oktatási intézményeknek szánt magán- vagy civil felajánlásokat.

Egy belügyminisztériumi utasításból derült ki, hogy az idei tanévtől kezdve már nem az oktatási intézmény vezetője, hanem az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) dönt az adományok elfogadásáról – írta meg a Népszava. Az utasítást idén nyáron hirdették ki és június 25-én lépett hatályba.

Bruttó kétmillió forint alatt, a tankerületi fenntartásában lévő köznevelési intézményeknek és a tankerületi központoknak szánt adományokról a tankerületi központok igazgatói dönthetnek. Az új szabály értelmében azonban ezalól kivételt képez, ha az adományozó magánszemély, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. Ilyen esetben mostmár a KK elnöke, Hajnal Gabriella dönt ezeknek az adományoknak is az elfogadásáról. A változtatások előtt a KK csak akkor döntött az adomány elfogadásáról, ha az meghaladta a bruttó kétmillió forintot.

A Népszava megkérdezte a Klebelsberg Központot, hogy milyen szempontok alapján döntik el az adományok elfogadását, illetve elutasítását. Válaszukban az alábbit közölték:

döntés előtt a tankerületi központokkal együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét és következményeit, az adomány működési feltételeinek meglétét, az adomány műszaki állapotát, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát.

A KK azt is közölte, hogy a BM utasítás nem ad arra lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ahová az adományozó szánta. Azonban, ha például egy magánszemély úgy adományoz pénzösszeget egy iskolának, hogy nem mondja meg, pontosan milyen célból adja a pénzt, nemcsak annak elfogadásáról, hanem a felhasználásáról is a KK dönt az iskolavezetés helyett.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.