Státusztörvény: a Nemzeti Pedagógus kar elnöke szerint ennyien mondhattak fel

Szeptember 29-ig dönthettek a pedagógusok, hogy elfogadják-e a státusztörvény szerinti új jogviszonyukat. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint ennyien távozhattak az oktatásból.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádióban elmondta, hogy újabb 1200 tanár távozhatott az oktatásból, akiket nem mindenhol lehet majd pótolni. Pontos adat csak csütörtökön várható az oktatási államtitkárságtól. De a szervezet szerint 1000 és 1500 között mozoghat - nagyjából 1200 -  azoknak a pedagógusoknak a száma, akik éltek a felmentés lehetőségével.

Horváth Péter szerint feltehetően Budapestet érinti leginkább a probléma, mert a fővárosban több a lehetőség.

Sokan az oktatás környékén maradnának, akár idegennyelvtanárként, akár informatikusként

- tette hozzá Horváth Péter, aki szerint a legnagyobb gondot az okozhatja, ha egy intézményből mondanak fel többen, főleg ha hasonló - több esetben természettudományos - szakos pedagógusokról van szó.

A Pedagógusok Szakszervezet (PSZ)  becslései is hasonlóak. Totyik Tamás, PSZ elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy számításaik szerint a státusztörvény miatt körülbelül ezer pedagógus hagyhatja el a pályát.

Hogy ez mekkora gondot okoz a magyar oktatási rendszernek, jól mutatja, hogy a tanárhiány már az iskolakezdés első napjaiban is érezhető volt. A PSZ a szeptember 18-ai sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta, hogy 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból.

A kutatás adatai szerint a 2020/21-es tanévben:

  • 5015 állás volt betöltetlen az általános és középiskolák intézményeiben
  • 980 iskolapszichológus,
  • 1745 fejlesztő- és gyógypedagógus,
  • és 3620 óvodapedagógus hiányzott a rendszerből
Hogy a pedagógushiányt enyhítsék, az iskolákban 9227 nyugdíjas visszafoglalkoztatott munkavállalót alkalmaztak.

 

A tanárhiánnyal kapcsolatban ebben a cikkünkben írtunk.

 

    Hozzászólások

    Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

    Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    „A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

    Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

    Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

    Felsőoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

    Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.