Tanártüntetés: megszólaltak a garázdasággal gyanúsított diákok

Az április végén történt Karmelita kolostornál való tüntetés miatt több diákot is beidézett már a rendőrség. Most megszólaltak a kihallgatott fiatalok.

Korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk arról, hogy a tavaszi tüntetések után csoportosan elkövetett garázdasággal, illetve hivatalos személy ellen elkövetett erőszakkal gyanúsítottak meg több olyan diákot, akik részt vettek a Karmelita körüli kordonbontásban. A történtek után augusztusban a rendőrség az érintett személyeket beidézte kihallgatásra.

A Telex felkereste az érintett diákokat, szülőket és tanárokat, hogy megtudják, mik a tapasztalataik az üggyel kapcsolatban.

A meggyanúsított diákok közül voltak, akik nem ijedtek meg az idézéstől. Mire megkapták a papírokat, addigra már több ismerősük is átesett az eljáráson:

„16 éves gyerekek vagyunk, és a rendőrségen találkozunk egymással azért, mert kiálltunk az oktatásért”

- mondta a megkérdezett 16 éves Fanni.

Mások azt is elmesélték, hogy a nyomozók teljesen korrekten kezelik az ügyet. Az egyik rendőr egy fiúnak azt mondta ujjlenyomatvétel közben, hogy „ő csak igazi bűnözőkkel szokott foglalkozni”.

De a beszámolók szerint volt olyan eset is, ahol távolságtartóan viselkedtek a gyanúsított diákkal és annak édesanyjával: „Úgy állítottak be, mintha igazi bűnöző lennék”.

A Telex kérésére az Országos Rendős-főkapitányság elmondta, hogy a kihallgatásokkor a fiatalkorúak esetében az eljárást a nyomozóhatóság a büntetőeljárási törvény fiatalkorúakra vonatkozó passzusainak alkalmazása mellett folytatta.

Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa is arról számolt be, hogy az eljáró rendőrök korrektek voltak a diákokkal, de maga az eljárás ettől függetlenül nyomasztó a fiatalok számára.

„Egy büntetőeljárás még a felnőtteknek is megterhelő, és ezt nem tudja ellensúlyozni az sem, ha az eljáró rendőr kedves”

– mondta a Telexnek.

A teljes cikk a Telex oldalán olvasható.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.