Az április végén történt Karmelita kolostornál való tüntetés miatt több diákot is beidézett már a rendőrség. Most megszólaltak a kihallgatott fiatalok.
Korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk arról, hogy a tavaszi tüntetések után csoportosan elkövetett garázdasággal, illetve hivatalos személy ellen elkövetett erőszakkal gyanúsítottak meg több olyan diákot, akik részt vettek a Karmelita körüli kordonbontásban. A történtek után augusztusban a rendőrség az érintett személyeket beidézte kihallgatásra.
A Telex felkereste az érintett diákokat, szülőket és tanárokat, hogy megtudják, mik a tapasztalataik az üggyel kapcsolatban.
A meggyanúsított diákok közül voltak, akik nem ijedtek meg az idézéstől. Mire megkapták a papírokat, addigra már több ismerősük is átesett az eljáráson:
„16 éves gyerekek vagyunk, és a rendőrségen találkozunk egymással azért, mert kiálltunk az oktatásért”
- mondta a megkérdezett 16 éves Fanni.
Mások azt is elmesélték, hogy a nyomozók teljesen korrekten kezelik az ügyet. Az egyik rendőr egy fiúnak azt mondta ujjlenyomatvétel közben, hogy „ő csak igazi bűnözőkkel szokott foglalkozni”.
De a beszámolók szerint volt olyan eset is, ahol távolságtartóan viselkedtek a gyanúsított diákkal és annak édesanyjával: „Úgy állítottak be, mintha igazi bűnöző lennék”.
A Telex kérésére az Országos Rendős-főkapitányság elmondta, hogy a kihallgatásokkor a fiatalkorúak esetében az eljárást a nyomozóhatóság a büntetőeljárási törvény fiatalkorúakra vonatkozó passzusainak alkalmazása mellett folytatta.
Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa is arról számolt be, hogy az eljáró rendőrök korrektek voltak a diákokkal, de maga az eljárás ettől függetlenül nyomasztó a fiatalok számára.
„Egy büntetőeljárás még a felnőtteknek is megterhelő, és ezt nem tudja ellensúlyozni az sem, ha az eljáró rendőr kedves”
– mondta a Telexnek.
A teljes cikk a Telex oldalán olvasható.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
