Státusztörvény: kinek jár a milliós fizetés?

Szeptember 29-ig kell nyilatkozni a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e az új státuszukat, és ezzel együtt a várható fizetésüket is.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) úgy fogalmazott a Ne Dolgozz ingyen oldalon, hogy a magyar pedagógusilletmények többsége a minimumhatár közelében van.

A státusztörvény alapján a felső határt megközelítő fizetést a munkáltató - vagyis állami intézmények esetében a tankerület - az alábbi szempontok alapján adhat:

  • a szakmai gyakorlati idő mértéke,
  • a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
  • a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
  • a munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
  • a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,
  • a pedagógus által tanított tantárgyak száma,
  • a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki például :

  • évek óta tanít
  • több diplomája is van
  • hiánytantárgyat többek között matematika, kémia, angol stb. tanít
  • beszél idegen nyelvet
  • több intézményegységben tanít,

akkor az egyes minősülési kategóriáknál meghatározott bérsáv felső határának közelében kellene mozognia a várható fizetésének. Ez Pedagógus I esetén bruttó 1 065 000 forintot jelentene.

„Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg” – írja a PDSZ, majd felhívják a figyelmet arra, hogy ugyanakkor  a státusztörvény kitér arra is, hogy a munkáltatónak felelősen kell gazdálkodnia, mikor meghatározza a pedagógusok fizetését.

Ha a munkáltató nem kap elegendő forrást a béremelésre, mert felelősen egy óvoda, iskola, kollégium, szakszolgálat, vagy más köznevelési intézmény nem tud úgy gazdálkodni, hogy ilyen mértékű – egyáltalán, bármilyen mértékű béremelésnek – megtermelné a fedezetét. A PDSZ ezért arra biztat minden pedagógust, kezdeményezzen béralkut.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.