Státusztörvény: kinek jár a milliós fizetés?

Szeptember 29-ig kell nyilatkozni a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e az új státuszukat, és ezzel együtt a várható fizetésüket is.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) úgy fogalmazott a Ne Dolgozz ingyen oldalon, hogy a magyar pedagógusilletmények többsége a minimumhatár közelében van.

A státusztörvény alapján a felső határt megközelítő fizetést a munkáltató - vagyis állami intézmények esetében a tankerület - az alábbi szempontok alapján adhat:

  • a szakmai gyakorlati idő mértéke,
  • a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
  • a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
  • a munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
  • a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,
  • a pedagógus által tanított tantárgyak száma,
  • a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki például :

  • évek óta tanít
  • több diplomája is van
  • hiánytantárgyat többek között matematika, kémia, angol stb. tanít
  • beszél idegen nyelvet
  • több intézményegységben tanít,

akkor az egyes minősülési kategóriáknál meghatározott bérsáv felső határának közelében kellene mozognia a várható fizetésének. Ez Pedagógus I esetén bruttó 1 065 000 forintot jelentene.

„Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg” – írja a PDSZ, majd felhívják a figyelmet arra, hogy ugyanakkor  a státusztörvény kitér arra is, hogy a munkáltatónak felelősen kell gazdálkodnia, mikor meghatározza a pedagógusok fizetését.

Ha a munkáltató nem kap elegendő forrást a béremelésre, mert felelősen egy óvoda, iskola, kollégium, szakszolgálat, vagy más köznevelési intézmény nem tud úgy gazdálkodni, hogy ilyen mértékű – egyáltalán, bármilyen mértékű béremelésnek – megtermelné a fedezetét. A PDSZ ezért arra biztat minden pedagógust, kezdeményezzen béralkut.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.