Emelkedés helyett van, akinek csökken a fizetése a státusztörvény életbe lépésével

A jelenség a magániskolákban és az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat érinti.

  • Székács Linda

"Akadnak olyan egyházi iskolákban alkalmazott pedagógusok, akiknek az új jogviszony elfogadásával csökkenni fog a fizetésük" - írta meg a hozzájuk beérkezett olvasói visszajelzések alapján a Magyar Hang.

A lap szerint az alapítványi magániskolákban és az egyházi iskolákban tanító pedagógusoknak eddig is magasabb volt a bérezésük, mint azoknak, akik állami iskolákban oktatnak, az idősebb, Pedagógus I. fokozattal rendelkező tanároknak pedig a most meghatározott bruttó 440 ezer forintos illetményt is meghaladta.

Ennek az az oka, hogy a bértáblában szereplő összegnél magasabb illetményt is adhattak nekik az intézmények. Bár jellemzően ezzel inkább a magániskolák éltek, az egyházi fenntartású intézményekben sem volt példátlan, hogy valamivel jobban kerestek az ott tanító pedagógusok, ami vonzóbbá tette ezeket az intézményeket.

A pedagógusok új életpályáról szóló törvénye azonban minden köznevelésben dolgozó pedagógust egy egységes munkajogi szabályozás alá terel, megszüntetve ezzel a bérkülönbségeket., ami miatt számos egyház iskolában dolgozó pedagógusnak nem ajánlottak fel magasabb fizetést.

Egy katolikus iskolában dolgozó vidéki pedagógus azt írja; neki például 328 forinttal csökkenni fog a fizetése, a státusztörvényben viszont nem talált magyarázatot arra, hogy ez miért van.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja szerint ilyenkor érdemes béralkut kezdeményezni a munkáltatóval, mivel a törvényben vannak olyan szempontok, amiknek a megajánlott bérnek meg kell felelnie. Ilyen például az, hogy hány diplomája van, hány tantárgyat tanít, milyen díjai és elismerései vannak.

"Ha valaki sok ilyen feltételnek megfelel, akkor követelje, hogy neki ennek megfelelő várható illetményt ajánljanak fel"

- mondta.

Nagy Erzsébet ugyanakkor azt is hozzátette: nem kizárt, hogy ezeket a munkáltatók elhárítják majd, mivel egyelőre nem tudni, hogy milyen kondíciói lesznek a fenntartóknak januárban, amikor a törvény életbe lép.

A PDSZ választmányi tagja úgy látja, a pedagógusoknak kiküldött tájékoztatókban kevés az egyéni szempontok alapján megajánlott bér. Az egyházi intézményekben tanítóknak küldött tájékoztatókban jellemzően a jelenlegi keresetük szerepel, mert az egyébként is magasabb, mint a státusztörvényben szereplő bérfokozat alsó határa. Továbbá az eddigi osztályfőnöki vagy munkaközösségi vezetői pótlék az új törvény értelmében megbízási díjjá változik, aminek alapja a gyakornoki illetmény lesz, így ezt másként számítják majd.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.