A jelenség a magániskolákban és az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat érinti.
"Akadnak olyan egyházi iskolákban alkalmazott pedagógusok, akiknek az új jogviszony elfogadásával csökkenni fog a fizetésük" - írta meg a hozzájuk beérkezett olvasói visszajelzések alapján a Magyar Hang.
A lap szerint az alapítványi magániskolákban és az egyházi iskolákban tanító pedagógusoknak eddig is magasabb volt a bérezésük, mint azoknak, akik állami iskolákban oktatnak, az idősebb, Pedagógus I. fokozattal rendelkező tanároknak pedig a most meghatározott bruttó 440 ezer forintos illetményt is meghaladta.
Ennek az az oka, hogy a bértáblában szereplő összegnél magasabb illetményt is adhattak nekik az intézmények. Bár jellemzően ezzel inkább a magániskolák éltek, az egyházi fenntartású intézményekben sem volt példátlan, hogy valamivel jobban kerestek az ott tanító pedagógusok, ami vonzóbbá tette ezeket az intézményeket.
A pedagógusok új életpályáról szóló törvénye azonban minden köznevelésben dolgozó pedagógust egy egységes munkajogi szabályozás alá terel, megszüntetve ezzel a bérkülönbségeket., ami miatt számos egyház iskolában dolgozó pedagógusnak nem ajánlottak fel magasabb fizetést.
Egy katolikus iskolában dolgozó vidéki pedagógus azt írja; neki például 328 forinttal csökkenni fog a fizetése, a státusztörvényben viszont nem talált magyarázatot arra, hogy ez miért van.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja szerint ilyenkor érdemes béralkut kezdeményezni a munkáltatóval, mivel a törvényben vannak olyan szempontok, amiknek a megajánlott bérnek meg kell felelnie. Ilyen például az, hogy hány diplomája van, hány tantárgyat tanít, milyen díjai és elismerései vannak.
"Ha valaki sok ilyen feltételnek megfelel, akkor követelje, hogy neki ennek megfelelő várható illetményt ajánljanak fel"
- mondta.
Nagy Erzsébet ugyanakkor azt is hozzátette: nem kizárt, hogy ezeket a munkáltatók elhárítják majd, mivel egyelőre nem tudni, hogy milyen kondíciói lesznek a fenntartóknak januárban, amikor a törvény életbe lép.
A PDSZ választmányi tagja úgy látja, a pedagógusoknak kiküldött tájékoztatókban kevés az egyéni szempontok alapján megajánlott bér. Az egyházi intézményekben tanítóknak küldött tájékoztatókban jellemzően a jelenlegi keresetük szerepel, mert az egyébként is magasabb, mint a státusztörvényben szereplő bérfokozat alsó határa. Továbbá az eddigi osztályfőnöki vagy munkaközösségi vezetői pótlék az új törvény értelmében megbízási díjjá változik, aminek alapja a gyakornoki illetmény lesz, így ezt másként számítják majd.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
