Az osztályterem kinézete komoly hatással van az iskolai munkára – mégis a legtöbb olyan, mint a kaszárnya

A hagyományos osztálytermi elrendezés valójában csak a frontális oktatáshoz használható, a többi pedagógiai módszerhez más kialakítás lenne szükséges.

„Ma a legtöbb osztályterem túlzsúfolt, pedig a termek legalább 60 százalékát fel kellene szabadítani ahhoz, hogy legyen hely a mozgáshoz, a rajzoláshoz, a játékhoz”

- mondja Tamáska Máté professzor, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.

Az iskolák máig is fennálló szerkezete közel 150 éve alakult ki. Az akkori kornak megfelelően ezeket a tereket nagyon erősen fegyelmező hatásúra igyekeztek megépíteni, amikor a tömegoktatás elindult a 19. század második felében. Az impozáns lépcsőházak és a hatalmas kapuk is a fegyelemre felszólítják fel a diákokat.

Bár az elmúlt időszakban voltak kísérletek ennek az átalakítására, a legtöbb iskola máig a régi eszmék alapján van berendezve.

Az Apor Vilmos Főiskola Térpedagógiai Műhelyének kutatói többek között arra keresik a választ, hogy hat az iskolai tér az oktatói-nevelői munkára, és hogyan lehet a korszerűbb pedagógiai módszerekhez szabni a többnyire túlzsúfolt osztálytermeket.

Milyen lesz a jövő iskolája?

Tamáska Máté, a műhely vezetője szerint már most megfigyelhető egy újszerű iskolaépítési hullám. A jól látható irány az „iskolaházak” létrehozására törekszik. Ez olyan közösségi terek kialakítását jelenti, amiket egyszerre több osztály is használhat pihenésre vagy tanulásra. „A csak közlekedésre alkalmas tereket (például hosszú folyosókat) igyekeznek minimalizálni, az épületeket pedig megnyitni az udvar felé.”

Sok régi szerkezetű iskolában átépítés nélkül is próbálják meg ennek mintáján átalakítani a belső tereket. Például a túlméretezett folyosókat székekkel, asztalokkal, növényekkel és könyvespolcokkal rendezik be a tanulók számára.

A közös tereken kívül az osztálytermek átalakításával is foglalkoznak. Az Apor épületszociológiával foglalkozó oktatója szerint többek között azért érdemes megtörni az osztálytermekben a padsorok zárt egységét, hogy minél több közvetlen és személyes interakció jöjjön léte a tanár és a diákok között.

A kutatók szerint a testnevelés órákon túl is érdemes az iskolák udvarának figyelmet szentelni. Itt szabadtéri tanulásra alkalmas helyeket lehet létrehozni, vagy akár kültéri tantermeket is. Hasznos pedagógiai eszköz lehet az iskolakert, ahol a diákok megtanulhatják a növények gondozását.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.