Mikor lesznek nyílt napok a középiskolákban?

Mutatjuk a tudnivalókat.

  • Székács Linda

A megfelelő középiskola kiválasztásához létfontosságú, hogy ellátogassatok a meghirdetett nyílt napokra, hogy a saját szemetekkel lássátok, mit kínál számotokra egy adott iskola, megismerkedjetek a tanárokkal, az oda járó diákokkal, és esetleg néhány nyílt órára is beüljetek.

Ezeket a legtöbb középiskola októberben és novemberben tartja, de akad olyan is, ami már szeptember végén várja az érdeklődő diákokat. Sőt, van, ahol pótnapokat is tartanak.

A nyílt napok időpontjairól az iskolák saját honlapjain tájékozódhattok, a Fővárosi Pedagógiai Szolgálat viszont a Budapesten élők számára összegyűjtötte a helyi középiskolák nyílt napjainak dátumát. Ezeket ide kattintva éritek el.

Figyeljetek arra, hogy az intézmények kérhetnek tőletek előzetes online regisztrációt, kisebb iskolák vagy magánintézmények pedig akár telefonos bejelentkezést is. Ezt mindenképp tegyétek meg, hogy biztosan részt vehessetek a nyílt napokon, és a program gördülékeny, problémamentes legyen.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.