Státusztörvény: "Minden attól függ, hogy hány nyugdíjast tudnak a föld alól előkaparni"

Még kilenc napig dönthetnek a pedagógusok az új jogviszony elfogadásáról. Milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik visszautasítják a szerződést? Megnéztük, hogy szóba jöhet-e, ha óraadónak állnak a tanárok.

A pedagógusok státusztörvény alapján írt új szerződése - ahogy azt már előre sejteni lehetett - komoly nemtetszést váltott ki. Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a szerződésben foglalt bérek "emelése" elkeserítő helyzetet teremtett, így várhatóan még sokan hagyhatják el pedagógusként a pályájukat. Az érintettekenek szeptember 29-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt új szerződést.

Ennek okán utánajártunk annak, hogy milyen következményekkel kell számolni, ha a pedagógusok elutasítják az új foglalkoztatási jogviszonyba való átkerülést.

Az Iskolaszolga közoktatási szolgáltató által megjelent kiadványban, a 12 válasz tanítóknak és tanároknak a Pedagógusok új életpályájáról szóló törvénnyel kapcsolatban leírtak szerint:

"Ha a pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szeptember 29-ig úgy nyilatkozik, hogy elutasítja a jogviszonyváltozást, akkor 2023. november 30-án az eddigi jogviszonya megszűnik. Ezután a felmentési idő következik, ami november 1-jétől, egy hónapon át, november 30-ig tart. Ezalatt az idő alatt, az érintett felet a munkavégzési kötelezettségei alól fel kell menteni. A felmentési idő lejárta után az őt megillető illetmények alapulvételével legfeljebb három hónapos végkielégítésre jogosult.

Ez nem jelenti azt, hogy a jogviszony megszűnése után nem létesíthet egy új jogviszonyt másik köznevelési intézményben. Azonban, ha az új jogviszony létesítése a november 30-i megszűnéstől számított 90 napon belül következik be, akkor a kifizetett végkielégítést vagy legalább is annak egy részét vissza kell fizetnie a munkavállalónak."

Opció lehet az óraadó tanár?

Felmerülhet az a kérdés is, hogy a felmondott pedagógusok óraadóként folytathatják-e a munkájukat. Az iskolai óraadókra ugyanis nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.

Az Európai Bizottság a magyarországi pedagógusok munkakörülményeire vonatkozó leírása szerint az óraadói státusz általában egy évre vagy rövidebb időre szóló megbízási szerződéssel jár. Bár az ilyen formában alkalmazott pedagógusok bizonyos juttatásoktól elesnek – fizetett szabadság, jutalom, végkielégítés stb. -, az óraadó tanár csak a szerződésben foglaltak szerinti tanórákat köteles megtartani.

A témával kapcsolatban megkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szövetségének elnökét, aki a lapunknak elmondta, hogy jogilag lehetséges, hogy a felmondó pedagógusokat az intézmények óraadóként ilyen formában tovább foglalkoztassák, viszont a gyakorlatban már nem biztos, hogy ez működni is fog. Szerinte ugyanis a tankerületek megszabhatják, hogy az intézmények alkalmazhatnak-e óraadókat, így akár "érkezhet fentről olyan utasítás," hogy a pedagógusok új jogállási törvényét el nem fogadó tanítókat és tanárokat az iskolák óraadóként sem alkalmazhatják.

Szerinte jelen pillanatban minden attól függ, hogy hányan utasítják még el szeptember 29-ig az új jogviszonyt, és hogy

„hány nyugdíjast tudnak még a föld alól előkaparni.”

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.