Érettségi statisztikák, középiskolai rangsor - ezek segíthetnek a megfelelő középiskola kiválasztásában, ha felvételi előtt álltok

A középiskolai iskolaválasztás egyik kulcsfontosságú szempontja lehet, hogy hogyan teljesítenek a végzősök az érettségi vizsgákon. Mutatunk egy statisztikát, ahol megnézhetitek ezeket.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi az érettségi eredmények statisztikáit, ahol évekre visszamenőleg megnézhetitek, hol és milyen eredményeket értek el a diákok. Ebben az adatbázisban akár konkrét iskolára vagy településre is rákereshettek, de akár a fenntartó alapján is megtalálhatjátok a keresett intézményt, sőt, a vizsgák sikerének arányára szűkítve is kereshettek. A kapott táblázatban pedig az érettségizők, a bizonyítványt szerzők és a sikeres előrehozott, illetve emelt szinten teljesített vizsgák számát is megnézhetitek.

A legutóbbi vizsgaidőszak 2023. tavaszán volt, aminek az eredményeit ide kattintva érhetitek el.

Országos eredmények

Nem csak a részletes eredményeket tudjátok megnézni, de az Oktatási Hivatal oldalán az összesített országos eredményekről is tájékozódhattok.

A május-júniusi érettségi vizsgákon idén több mint 111 ezer diák tett érettségit, akik összesítve 3,83-as országos átlagot értek el. A legjobb eredmények fizikából és kémiából születtek, ami nem meglepő, hiszen ebből a tárgyból - mivel nem kötelező - jellemzően csak azok a diákok érettségiznek, akik valamilyen egészségügyi vagy mérnöki pályára készülnek. Idén a fizikából középszinten vizsgázók átlageredménye 76,96 százalék lett, kémiából pedig az országos átlag 71,41 százalékra sikerült.

A kötelező tárgyakból középszinten a legjobb eredményt magyar nyelv és irodalomból és a történelemből érték el a diákok. A középszintű magyarérettségi országos átlageredménye 65,95 százalék lett, történelemből pedig 62,60 százalék, de hasonlóan sikerült az angol is, amiből a középszinten vizsgázók átlaga 61,76 százalék lett.

Az országos érettségi eredményekről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Középiskolai rangsor

A megfelelő iskola kiválasztásában támpontot adhat nektek a HVG évente megjelenő középiskolai rangsora is, melynek összeállításakor több szempont szerint is rangsorolják az intézményeket. Számít például a a 10. évfolyamosok kompetenciaméréseinek iskolai átlaga szövegértésből és matematikából, az érettségi eredmények iskolai átlaga magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, de fontos az is, hogy hányan tesznek emelt szintű érettségit, továbbá, hogy az egyetemekre vagy főiskolákra bekerült diákok hány pontot értek el a felvételin.

Mindezek alapján a 2023-as kiadvány szerint az ország tíz legjobb középiskolájának listája a következőképp alakult:

1.   ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)

2.   Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

2.   Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

4.   Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

5.   ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)

6.   ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)

7.   Városmajori Gimnázium (Budapest)

7.   Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum

9.   VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium

10.   Lovassy László Gimnázium (Veszprém)

Ide kattintva a 100 legjobb középiskola rangsorát is elérhetitek, az idei középiskolai felvételi fontos tudnivalóit és időpontjait pedig ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.