Már négy pedagógus távozott egy szegedi iskolából, de nem a státusztörvény miatt

Késve érkeznek a fizetések és nem is kapják meg a teljes összeget a Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanárai, miután az adóhivatal nyáron több mint félmilliárd forintot vont el az intézménytől.

  • Székács Linda

A szülők próbálják megmenteni a nehéz pénzügyi helyzetbe került, Iványi Gábor egyházának fenntartásába tartozó Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumot - számolt be róla a Telex.

Az intézmény már sokadjára küzd pénzügyi gondokkal, legutóbb az adóhivatal idén nyártól kezdve több mint félmilliárd forintot vont el tőlük. Az állami oktatási normatíva kifizetése azért nem történt meg az Államkincstár részéről az iskolafenntartóhoz, vagyis az Oltalom Karitatív Egyesülethez, mert a NAV a tartozások miatt elvonta a pénzt, ezért az intézmény dolgozói nem kapták meg a hó elején a teljes fizetésüket, sőt, már a júniusi és júliusi béreik is késve érkeztek meg.

A nehéz helyzet miatt a 60 fős tanári karból eddig négyen mondtak fel, ők azonban azt ígérték, ha rendeződik az iskola pénzügyi helyzete, egy év múlva visszajönnek.

"Olyan kollégák mentek el, akiknek ingatag az anyagi helyzetük, például, aki a két gyermekét egyedül neveli, és már az autóját is el kellett adnia, annyira elfogyott a pénze. Volt, akinek zárolta a bankja a számláját, mert a munkabére nem érkezett meg"

- mondta a Telexnek az intézmény igazgatóhelyettese, Tóth Éva.

Az iskola nehéz pénzügyi helyzetéről már a szülőket is tájékoztatták, őket arra kérték, ne beszéljenek a nehézségekről és igyekezzenek megtartani a nyugodt légkört.

Az intézménybe járó közel 200 diák jelentős része szocálisan hátrányos helyzetű családban él, és vannak, akik az iskolai ebédet sem tudják kifizetni a gyereküknek, ennek ellenére mégis 2-3 ezer forinttal támogatnák az iskolát, mert Szegeden nincs olyan intézmény, ami egyébként vállalná a sajátos nevelési igényű, autizmussal, beilleszkedési-magatartási-tanulási nehézségekkel, rész-képességzavarokkal élő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelését és oktatását.

Ezeket a diákokkal a Wesley-ben jelenleg személyre szabott fejlesztőprogram alapján oktatják, mindenkivel egy szakmai munkacsoport dolgozik, amiben van gyógypedagógiai asszisztens, tanító, szaktanár, az osztályfőnök, továbbá szükség szerint logopédus, mozgásfejlesztő és gyógypedagógus is.

Éppen ezért az intézmény bezárása az egész várost rosszul érintené, mivel akkor ezek a gyerekek átkerülnének a város többi iskolájába, ahol azonban nem tudnának velük egyénileg foglalkozni, a nem sajátos nevelési igényű diákoknak pedig nehéz elviselni egy autista vagy hiperaktív gyereket, és egy erre a feladatra fel nem készített pedagógus sem tudna mit kezdeni a kialakult helyzettel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.