A rangos versenyre 37 országból érkeznek diákok, hogy megszerezzék a több ezer eurós díjak egyikét Brüsszelben.
Magyar Innovációs Szövetség küldöttjeként négy magyar fiatal vesz részt a 34. Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyén, amit szeptember 12. és 17. között rendeznek meg Brüsszelben - közölte a Magyar Innovációs Szövetség az MTI-vel. Az országos versenyeken idén 65 000 fiatal projektjei közül több lépcsőben választották ki azt a 84 projektet, amelyek Brüsszelben fognak versenyezni a több ezer eurós díjakért.
Magyarországot a döntőben az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia első helyezettjei:A magyar delegációt Ivánka Gábor, a MAFITUD elnöke vezeti. Az első Európai Unió (EU) Fiatal Tudósok Versenyét 1989-ben, Brüsszelben rendezték meg, amelynek elődje az 1968 és 1988 között kiírásra került Philips-verseny volt.
Az EU Fiatal Tudósok Versenye az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre. A megmérettetés célja, hogy a fiatalok figyelmét a tudomány és technológia területére irányítsa, illetve elősegítse a diákok közötti együttműködést és információcserét.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
