Törvényi korlátja nincs, a szülők mégsem szeretnék a 9 órás iskolakezdést

Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy mennyire nyitottak a magyar szülők a 9 órás iskolakezdés bevezetésére.

  • Tornyos Kata

"Az általános- és középiskolás korosztály egyre kevesebbet alszik, és az alvásuk minősége is rosszabbodott, amit mindenképpen figyelembe kell venni az életmódjuk, a napirendjük alakításánál, különben pszichés és testi fejlődésük vonatkozásában is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el" - figyelmeztetett már többször is a Magyar Alvás Szövetség.

A probléma orvoslására részben a későbbi iskolakezdés lehetne megoldás, a Pénzcentrum augusztusi felmérése szerint azonban a magyar szülők nagyrésze elutasítja a későbbi iskolakezdés lehetőségét, a férfiak nagyobb arányban, mint a nők.

Iskolai végzettség tekintetében nagy különbséget nem tapasztalni, az viszont megállapítható a felmérésből, hogy minél több évet járt iskolába valaki, annál valószínűbb, hogy hajlana a lehetőség felé, illetve a három vagy több gyereket nevelő családok is nyitottabbak a 8 helyett 9-kor kezdődő iskola lehetőségére.

A lap szerint ugyanakkor törvényi akadálya nincsen annak, hogy a diákoknak egy órával később kelljen iskolába menniük. Magyarországon az iskolakezdés pontos időpontját nem határozza meg jogszabály. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése szerint az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni, de ennél konkrétabbat nem határoz meg.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.