A miniszterelnököt arra kérték, jelenjen meg a szeptember 15-i diáktüntetésen és hallgassa meg a kéréseiket.
Nyilvános beszélgetésre hívta Orbán Viktort az Egységes Diákfront szeptember 15-én a Clark Ádám térre. A diákszervezet a Facebookon közzétett nyílt levelében azt írja, az a céljuk, hogy alkalmat kerítsenek arra, hogy elmondhassák az ország miniszterelnökének a tapasztalataikat és ötleteiket, és hogy képviseljék a pedagógusok és a diákok hangját.
"Ha nem tudná, az elmúlt egy évben mindent megpróbáltunk, hogy végre meghalljon minket a kormány. Szolidarítottunk, ülősztrájkoltunk, virrasztottunk. Fiatalok és idősek tömegei álltak mellénk. Számos alkalommal gyűltünk össze a Karmelitánál, a Parlament előtt vagy épp a FIDESZ-székháznál. Ha mindez elkerülte volna a figyelmét, adnánk egy kis beszámolót: kétségbeesett a nép, mert félti a jövőjét. Félünk, hogy nem lesz a következő generációknak lehetősége tanulni és fejlődni. Rettegünk, hogy a kritikus gondolkozásnak nem lesz helye ebben az országban. Szorongunk a ránk nehezedő stressztől. Féltjük a pedagógusokat, mert jelenleg sem társadalmi, sem anyagi megbecsülésük nem egyezik azzal, amit megérdemelnének"
- írják.
Levelükben a diákok úgy fogalmaznak, szerintük a politika és a megbízott közszolgák célja és feladata a társadalom érdekeinek képviselete, ők pedig több pontban is megfogalmazták, mit várnak az ország vezetőitől. Az általuk felsorolt "követelések" között szerepel a
A diákok ugyanakkor azt is megfogalmazták, szeretnék, ha a kormány érdemben foglalkozna a klímaváltozással, ha rendeznék a közalkalmazottak; egészségügyért, közlekedésért és közbiztonságért felelők béreit és visszaadnák a kultúra és a sajtó szabadságát.
Miniszterelnök úr!Ezennel szeretnénk meginvitálni egy nyilvános beszélgetésre, amely 2023. szeptember 15-én, a Clark...
"Elegünk van. Ezért kérjük most utoljára önt, hogy jelenjen meg szeptember 15-én, 19:30-kor a Clark Ádám téren felállított színpadon és beszélgessen velünk! Esélyt kínálunk arra, hogy partnerként tekintsen azokra, akik a nemzet és az ország jövőjének érdekében változásokat szeretnének. Kérjük, senkit ne küldjön maga helyett, kizárólag önnel kívánunk beszélni, nyilvánosan"
- zárják a bejegyzésüket.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
