Néhány év alatt megnőtt az intézménybe járó diákok száma, ezért új tantermek létesítésére volt szükség az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.
Új oktatási helyiségek létesítésére nem volt forrás, konténertantermekben tanulnak a másodikosok az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában - közölte az intézmény igazgatója, Víghné Pintér Lilla az MTI-vel.
Az igazgató szerint 2011-ben csökkent az iskolába járó gyerekek létszáma, az utóbbi években viszont egyre több diákot íratnak be hozzájuk, ráadásul a két tannyelvű, angol-magyar oktatás miatt az előírásoknak megfelelően csoportbontásban kell tanítani bizonyos tantárgyakat, "így lényegében egy osztálynak két tanterem kell".
Emiatt egy ideje már volt nem elegendő a rendelkezésre álló 25 tanterem, új oktatási helyiségek építésére pedig nem volt forrás, ezért az iskola fenntartója, az Orosházi Református Egyházközség konténerek megvásárlása mellett döntött. Ezek telepítése 2022 őszén kezdődött és idén nyáron fejeződött be.
Az új egységben három, egyenként 56 négyzetméteres tantermet, egy tanári szobát, folyósót, mosdókat és egy raktárat alakítottak ki. A tantermek - ahol a három másodikos osztály kezdte meg a tanévet - hűtő-fűtő klímával, redőnyökkel, elektromos fűtéssel felszereltek és energiatakarékosak - írják.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
