Csoportosan elkövetett garázdasággal és hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják a diáktüntetőket

Az Egységes Diákfront elnökségi tagja is a vádlottak között van.

  • Tornyos Kata

Még augusztusban írtuk meg, hogy több, a Karmelita kolostornál tüntető diákot beidéztek a héten a rendőrségre, azóta több részlet is kiderült az eljárásokról.

Csoportosan elkövetett garázdasággal, illetve hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítottak meg több olyan diákot, akik tavasszal a Karmelita körüli kordont akarták elbontani -  írta meg a Népszava az RTL Híradójának vasárnap esti adása alapján.

Az Egységes Diákfront elnökségi tagja is köztük volt, akit most csoportos garázdasággal vádolnak: "A tényállással egyetértek, hogy a kordont ráncigáltam, de szerintem ez nem erőszak kategória és nem a megbotránkoztatás volt a cél, hanem a véleménynyilvánítás" - fogalmazott Perlaki-Borsos Noel. A 17 éves Mayer Bendegúzt ugyancsak csoportos garázdasággal, illetve rongálással gyanúsítják. Augusztus végén idézték be a rendőrségre, majd érkezett egy levél a gyámhivataltól is, hogy felkeresik családját és iskoláját egy környezettanulmányra.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 20 demonstráló védelmét látja el. A szervezet jogásza szerint megszokott, ha egy bűncselekménnyel gyanúsított kiskorú családjához kimegy a gyámhivatal. Azonban úgy látják, aránytalanul súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják a fiatalokat.

Május harmadikán több ezren tüntettek a státusztörvény ellen Budapesten. Az órákon át tartó békés vonulás végül a Karmelita kolostornál ért véget, ahol a rendőrök könnygázt és gumibotot is bevetettek, 13 embert pedig feljelentettek. Ekkor Tompos Márton országgyűlési képviselőt és a további feljelentett személyeket a Gyorskocsi utcai fogdába vitték a rendőrök. Hajnali négyig voltak ott, nem engedték be hozzájuk öt órán keresztül sem az országgyűlési képviselőket, sem ügyvédeket, sem szülőket, akiket nem is tájékoztattak arról, hogy mi zajlott kiskorú gyermekeikkel az épületben.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.