Így már nyolc óvoda, hét általános iskola, egy fejlesztő iskola és négy szakképző iskola tartozik hozzájuk, és ezekben az intézményekben 3800 gyermek kezdi el az új tanévet.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak a felzárkózó településeken élő gyermekek oktatásában egyre meghatározóbb szerepet betöltő be Iskola Alapítványa a 2023/24-es tanévben három új intézménnyel bővült, közölte a karitatív szervezet. Így már nyolc óvoda, hét általános iskola, egy fejlesztő iskola és négy szakképző iskola tartozik hozzájuk, és ezekben az intézményekben 3800 gyermek kezdi el az új tanévet. Iskoláik és óvodáik jellemzően nehéz helyzetben lévő kistelepüléseken működnek, a középiskolák pedig Budapesten, Gyöngyösön, Dombóváron és Devecserben. A gyerekek döntő többsége hátrányos helyzetű, ezért több figyelmet és a hagyományos pedagógiai feladatokon túl komplex munkát igényel a felzárkóztatásuk – húzzák alá.
Mint írják, az iskola és az óvoda közötti átmenet könnyebb, ha mindkét intézményt ők működtetik. Idén szeptembertől pedig Tarnabod, Gyulaj, Tiszabő és Tiszabura után Nyírpilis is ezek közé a települések közé tartozik. Hozzátéve: az új tanévben projektszemléletű oktatás kezdődik a gyöngyösi máltai szakképzőben: a 9. évfolyamon tanulók már nem tantárgyakat tanulnak, hanem projekt alapú képzésben vesznek részt, a tanév egy négyhetes előkészítő hónappal indul, amit hathetes ciklusokban szakmai projektek követnek, és ezekhez rendeződnek a közismereti tárgyak is.
A szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskolájában pedig orientációs évfolyam indul szeptembertől, amely az alapkészségek fejlesztésére, a kulcs- és életpálya-építési kompetenciákra, és pályaorientációs tevékenységekre épül, kiemelt figyelmet fordítva a 21. századi munkavállalói kompetenciák – mint például az együttműködés, a csapatmunka, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás – erősítésére. Az intézménybe járó ukrán és venezuelai diákok számára induló orientációs képzés középpontjában a magyar nyelv oktatása és szakmák megismertetése áll, hogy mielőbb felzárkózzanak kortársaikhoz, és sikeresen kapcsolódhassanak be a magyar szakképzésbe – tették hozzá.
Emellett az általános iskolából kimaradt fiataloknak segít a hiányzó végzettség megszerzésében, valamint részszakképesítést is ad a gyulaji általános, és a dombóvári középiskolában induló Dobbantó program. Ennek az alapkompetencia-fejlesztésnek a célja a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai oktatásban lemaradó, vagy a 16. évüket már betöltött fiatalok felkészítése a szakmatanulásra. „A program és a rá épülő műhelyiskolai képzés jelenleg a leggyorsabb, legolcsóbb módja az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok vagy felnőttek számára, hogy a hiányzó iskolai végzettséget megszerezzék, a szakképzésbe vagy a munkaerőpiacra visszatérhessenek” – fogalmaznak. Emellett szeptembertől folytatódik a tanítás megújulását célzó digitális projekt is a máltai általános iskolákban, illetve a matematikaoktatást is megújítják, játékos formában tanítva.
(Kiemelt kép: maltai.hu)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
