Három új intézményt vesz át a Máltai szeretetszolgálat Iskola alapítványa

Így már nyolc óvoda, hét általános iskola, egy fejlesztő iskola és négy szakképző iskola tartozik hozzájuk, és ezekben az intézményekben 3800 gyermek kezdi el az új tanévet.

  • Eduline/MTI

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak a felzárkózó településeken élő gyermekek oktatásában egyre meghatározóbb szerepet betöltő be Iskola Alapítványa a 2023/24-es tanévben három új intézménnyel bővült, közölte a karitatív szervezet. Így már nyolc óvoda, hét általános iskola, egy fejlesztő iskola és négy szakképző iskola tartozik hozzájuk, és ezekben az intézményekben 3800 gyermek kezdi el az új tanévet. Iskoláik és óvodáik jellemzően nehéz helyzetben lévő kistelepüléseken működnek, a középiskolák pedig Budapesten, Gyöngyösön, Dombóváron és Devecserben. A gyerekek döntő többsége hátrányos helyzetű, ezért több figyelmet és a hagyományos pedagógiai feladatokon túl komplex munkát igényel a felzárkóztatásuk – húzzák alá.

Mint írják, az iskola és az óvoda közötti átmenet könnyebb, ha mindkét intézményt ők működtetik. Idén szeptembertől pedig Tarnabod, Gyulaj, Tiszabő és Tiszabura után Nyírpilis is ezek közé a települések közé tartozik. Hozzátéve: az új tanévben projektszemléletű oktatás kezdődik a gyöngyösi máltai szakképzőben: a 9. évfolyamon tanulók már nem tantárgyakat tanulnak, hanem projekt alapú képzésben vesznek részt, a tanév egy négyhetes előkészítő hónappal indul, amit hathetes ciklusokban szakmai projektek követnek, és ezekhez rendeződnek a közismereti tárgyak is.

A szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskolájában pedig orientációs évfolyam indul szeptembertől, amely az alapkészségek fejlesztésére, a kulcs- és életpálya-építési kompetenciákra, és pályaorientációs tevékenységekre épül, kiemelt figyelmet fordítva a 21. századi munkavállalói kompetenciák – mint például az együttműködés, a csapatmunka, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás – erősítésére. Az intézménybe járó ukrán és venezuelai diákok számára induló orientációs képzés középpontjában a magyar nyelv oktatása és szakmák megismertetése áll, hogy mielőbb felzárkózzanak kortársaikhoz, és sikeresen kapcsolódhassanak be a magyar szakképzésbe – tették hozzá.

Emellett az általános iskolából kimaradt fiataloknak segít a hiányzó végzettség megszerzésében, valamint részszakképesítést is ad a gyulaji általános, és a dombóvári középiskolában induló Dobbantó program. Ennek az alapkompetencia-fejlesztésnek a célja a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai oktatásban lemaradó, vagy a 16. évüket már betöltött fiatalok felkészítése a szakmatanulásra. „A program és a rá épülő műhelyiskolai képzés jelenleg a leggyorsabb, legolcsóbb módja az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok vagy felnőttek számára, hogy a hiányzó iskolai végzettséget megszerezzék, a szakképzésbe vagy a munkaerőpiacra visszatérhessenek” – fogalmaznak. Emellett szeptembertől folytatódik a tanítás megújulását célzó digitális projekt is a máltai általános iskolákban, illetve a matematikaoktatást is megújítják, játékos formában tanítva.

(Kiemelt kép: maltai.hu)

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.