Nincs elég hely, konténerben tanulnak a diákok Gödön

A tornacsarnok szertárának teteje pedig megrongálódott a nagy esőzések alatt.

  • Tarnay Kristóf

A gyömrői általános iskolához hasonló konténerekben fog tanulni 50-60 diák a gödi Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában, mivel nincs elég osztályterem, írta meg a Magyar Narancs. Várhatóan két negyedikes osztályt helyeznek itt szeptembertől. A tankerületi igazgató szerint a magas tanulólétszám miatt az iskola kezdeményezésére telepítettek két osztályterem-konténert a hozzájuk tartozó vizesblokkokkal.

Szabóné Forgács Gabriella a lapnak azt reagálta, Gödön 8-9 osztályt is indítani kell az állami intézményekben, hogy a település melyik részén indul több, az a szülői igények függvényében változó. A felsőgödi iskola tavaly állami beruházás keretében 9 tanteremmel bővült is, a másikban viszont a zsúfoltságot a konténerekkel enyhítik, ameddig nem történik további férőhelybővítés.

Az igazgató szerint a konténertermek várhatóan átmeneti nehézségen segítik át az iskolát, addig van szükségük rájuk, amíg a három, öt osztállyal indított évfolyam el nem ballag, kivéve, ha időközben iskolai körzetükben a tanulólétszám ugrásszerűen nem nő. De akár hosszú távon is elfogadható lenne a használatuk számára, mert az iskolával szemben felhúzott konténerek megfelelnek az osztálytermek szabványainak, klímatizáltak és a legkorszerűbb berendezésről is gondoskodott a tankerület.

Ha mindez nem lenne elég, az elmúlt hetek esőzései az iskola tornacsarnokának szertárában is kárt tettek, egészen pontosan a tetőszerkezetben, aminek felújítására – bár pályázott 14,5 millióra a Pest megyei önkormányzat Samsung SDI-adóbevételeiből működtetett pályázatán – egyelőre forráshiányra hivatkozva nem kapott pénzt az azt működtető közalapítvány. Ráadásul gond van a csarnok fűtésével is, mert a két évtizedes rendszer „bármikor megadhatja magát”, ezzel télre használhatatlanná téve az egész létesítményt.

Amelyet kétezer diák mellett sportegyesületek is használnak egyébként. Ugyanakkor jelenleg a gödi sportcsarnokok létesítményvezetője szerint a beázás nem akadályozza a testnevelés órák és edzések megtartását – még ha az érintett helyiséget be is kellett zárni.

(Kiemelt képünk illusztráció, azon a még építés alatt álló konténeriskola látható Gyömrőn, forrás: Mi Hazánk Gyömrő, Facebook)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.