15,5 milliárdért felhúztak egy 11 ezer négyzetméteres új iskolaépületet Biatorbágyon

Az iskolában logisztikát, informatikát és a pénzügy-számvitelt tanulnak a diákok. A zöldmezős beruházásként felépített részen van 18 osztályterem, 16 csoportterem, 9 szaktanterem és sportkomplexum is.

  • Eduline/MTI

Lázár János építési és közlekedési miniszter az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány fenntartásában működő Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium új épületének átadásán arról beszélt, az új oktatási intézmény a logisztikát, az informatikát és pénzügy-számvitelt tűzte zászlajára, így fontos szerepe lehet a kormány terveiben. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy az átadott oktatási intézmény 15,5 milliárd forintba, az iskola felszerelése több mint 1 milliárd forintba, a szükséges infrastruktúra kiépítése 6,5 milliárdba került a kormánynak.

A fenntartó segélyszervezet közleménye szerint az intézmény zöldmezős beruházásként jött létre és 11 ezer négyzetmétert foglal magába, amelyben 18 osztályterem, 16 csoportterem, 9 szaktanterem és sportkomplexum biztosít helyet felmenő rendszerben 600 diák számára. A közlemény hozzáteszi, hogy „a logisztika, az informatika és a pénzügy-számvitel területén szerezhetnek piacképes tudást a diákok”.

Az átadót a kormánymédia már úgy interpretálta, hogy „megépült Magyarország legmodernebb középiskolája” – legalábbis ez hangzott el a TV2 Tényekben. Kiemelték az ezer négyzetméteres tornatermet, a „hatalmas könyvtárat” és a digitális oktatást. „Ha ezt a digitális technikát megnézzük, ezeket az aktív paneleket és mindent, ami ehhez kapcsolódik, bármelyik nyugat-európai iskola ezt megirigyelhetné” – mondta a csatornának Lehel László, az Ökomenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

Maga az iskola tavaly indult, azzal az ígérettel, hogy nem csak eszközeiben és módszereiben, de tereiben is eltér a hagyományostól. Két éve interjúztunk ennek kapcsán Frész Attila igazgatóval, ezt ide kattintva olvashatod el.

(Kiemelt kép: Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium, Facebook)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.