Alig két héttel tanévkezdés előtt derült ki, hogy nem nyit ki ez a vidéki iskola

A szülőket a döntésről az utolsó pillanatban tájékoztatták.

Ötven év után nem nyit az általános iskola a Somogy vármegyei Nágocson, mert a hivatalos indoklás szerint nincsen meg a törvényileg előírt gyereklétszám. A szülőket a döntésről augusztus második felében értesítette a nágocsi tagiskola anyaintézménye, a szomszédos faluban működő működő Andocsi Szent Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – írja az Index.

Az iskola igazgatója felajánlotta, hogy gyerekeket és a pedagógusokat az andocsi iskola átvenné. A gyerekek utazási költségeit a tankerület állná.

Az andocsi anyaintézmény vezetője szerint a pletykákkal ellentétben nekik nincsenek létszámproblémáik, a nágocsi gyerekek nélkül is megvannak. Egyedül az első osztály necces, de abban bíznak, hogy az is összejön, igaz, azért még erősen kell kampányolniuk. Az igazgató hozzátette, hogy a tantestület felállítása évek óta problémát jelent, mert az összevont osztályokhoz szinte lehetetlen tanítót találni, de mindent megtesznek azért, hogy az előttük álló nehézségeket megoldják.

A bezárással kapcsolatban Simor Ákos, Nágocs polgármestere az Indexnek úgy fogalmazott, hogy sokkal jobb lett volna, ha időben kiderül, mi lesz az iskolával. Ugyanakkor, már tavaly sem az ötödik, sem a hatodik osztály nem indult el Nágocson, ezért egy bizonyos szinten borítékolható volt a döntés.

A szülők egy része az oktatás állítólagos színvonala miatt azonban az andocsi iskola helyett például Tabra, Törökkoppányba, vagy Balatonföldvárra vinné a gyerekét, még akkor is, ha reggelente emiatt korábban kell majd kelniük.

Nem a nágocsi iskola az egyetlen kisiskola, amely idén már nem nyit ki. Az Eduline már korábban beszámolt arról, hogy az alsóújlaki iskolát annak ellenére zárták be, hogy évente 13-14 gyereket írattak az intézménye, és a megüresedett tanítói állásra is volt pályázó.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.