Alig két héttel tanévkezdés előtt derült ki, hogy nem nyit ki ez a vidéki iskola

A szülőket a döntésről az utolsó pillanatban tájékoztatták.

Ötven év után nem nyit az általános iskola a Somogy vármegyei Nágocson, mert a hivatalos indoklás szerint nincsen meg a törvényileg előírt gyereklétszám. A szülőket a döntésről augusztus második felében értesítette a nágocsi tagiskola anyaintézménye, a szomszédos faluban működő működő Andocsi Szent Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – írja az Index.

Az iskola igazgatója felajánlotta, hogy gyerekeket és a pedagógusokat az andocsi iskola átvenné. A gyerekek utazási költségeit a tankerület állná.

Az andocsi anyaintézmény vezetője szerint a pletykákkal ellentétben nekik nincsenek létszámproblémáik, a nágocsi gyerekek nélkül is megvannak. Egyedül az első osztály necces, de abban bíznak, hogy az is összejön, igaz, azért még erősen kell kampányolniuk. Az igazgató hozzátette, hogy a tantestület felállítása évek óta problémát jelent, mert az összevont osztályokhoz szinte lehetetlen tanítót találni, de mindent megtesznek azért, hogy az előttük álló nehézségeket megoldják.

A bezárással kapcsolatban Simor Ákos, Nágocs polgármestere az Indexnek úgy fogalmazott, hogy sokkal jobb lett volna, ha időben kiderül, mi lesz az iskolával. Ugyanakkor, már tavaly sem az ötödik, sem a hatodik osztály nem indult el Nágocson, ezért egy bizonyos szinten borítékolható volt a döntés.

A szülők egy része az oktatás állítólagos színvonala miatt azonban az andocsi iskola helyett például Tabra, Törökkoppányba, vagy Balatonföldvárra vinné a gyerekét, még akkor is, ha reggelente emiatt korábban kell majd kelniük.

Nem a nágocsi iskola az egyetlen kisiskola, amely idén már nem nyit ki. Az Eduline már korábban beszámolt arról, hogy az alsóújlaki iskolát annak ellenére zárták be, hogy évente 13-14 gyereket írattak az intézménye, és a megüresedett tanítói állásra is volt pályázó.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.