Alig két héttel tanévkezdés előtt derült ki, hogy nem nyit ki ez a vidéki iskola

A szülőket a döntésről az utolsó pillanatban tájékoztatták.

Ötven év után nem nyit az általános iskola a Somogy vármegyei Nágocson, mert a hivatalos indoklás szerint nincsen meg a törvényileg előírt gyereklétszám. A szülőket a döntésről augusztus második felében értesítette a nágocsi tagiskola anyaintézménye, a szomszédos faluban működő működő Andocsi Szent Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – írja az Index.

Az iskola igazgatója felajánlotta, hogy gyerekeket és a pedagógusokat az andocsi iskola átvenné. A gyerekek utazási költségeit a tankerület állná.

Az andocsi anyaintézmény vezetője szerint a pletykákkal ellentétben nekik nincsenek létszámproblémáik, a nágocsi gyerekek nélkül is megvannak. Egyedül az első osztály necces, de abban bíznak, hogy az is összejön, igaz, azért még erősen kell kampányolniuk. Az igazgató hozzátette, hogy a tantestület felállítása évek óta problémát jelent, mert az összevont osztályokhoz szinte lehetetlen tanítót találni, de mindent megtesznek azért, hogy az előttük álló nehézségeket megoldják.

A bezárással kapcsolatban Simor Ákos, Nágocs polgármestere az Indexnek úgy fogalmazott, hogy sokkal jobb lett volna, ha időben kiderül, mi lesz az iskolával. Ugyanakkor, már tavaly sem az ötödik, sem a hatodik osztály nem indult el Nágocson, ezért egy bizonyos szinten borítékolható volt a döntés.

A szülők egy része az oktatás állítólagos színvonala miatt azonban az andocsi iskola helyett például Tabra, Törökkoppányba, vagy Balatonföldvárra vinné a gyerekét, még akkor is, ha reggelente emiatt korábban kell majd kelniük.

Nem a nágocsi iskola az egyetlen kisiskola, amely idén már nem nyit ki. Az Eduline már korábban beszámolt arról, hogy az alsóújlaki iskolát annak ellenére zárták be, hogy évente 13-14 gyereket írattak az intézménye, és a megüresedett tanítói állásra is volt pályázó.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.