Bizonyos ruhadarabok viselése már eddig is tilos volt az országban.
Betiltják az abaja viselését a francia állami iskolákban - jelentette be Gabriel Attal oktatási miniszter a TF1 csatornán vasárnap, amiről a France24 számolt be. A miniszter szerint a muszlim nők által hordott hosszú, bő ruharadab sérti azt a 2004-ben hozott törvényt, amely szerint a diákok nem viselhetnek olyan ruhadarabokat, amikkel a vallási hovatartozásukat képviselik. Ilyen például a kipa, a fejkendő, vagy a kereszt.
Bár az abaja eddig nem szerepelt a betiltott ruhadarabok listáján - a Francia Muszlim Hit Tanács (CFCM) szerint pedig a ruhadarabok önmagukban nem is nevezhetőek vallási jelképeknek - Attal szerint a betiltására azért van szükség, mert egyre nagyobb a feszültség miatta a tanárok és szülők között.
A ruhadarabok körüli vita egyébként azt követően élénkült fel újra, hogy 2020 októberében egy csecsen férfi lefejezte azt a francia történelem-földrajz szakos pedagógust, Samuel Paty-t, aki a diákjainak beszélt többek között a Charlie Hebdo elleni terrortámadásról, a véleményszabadságról, és Mohamed prófétáról is mutatott egy szatirikus rajzfilmet nekik.
A döntéssel egyébként nem mindenki ért egyet, Clementine Autain, az ellenzékhez tartozó France Unbowed baloldali párt tagja "ruharendőrségnek" és alkotmányellenesnek nevezte az intézkedést
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
