Tovább szigorít Franciaország: nem hordhatnak többé abaját az állami iskolákba járó muszlim nők

Bizonyos ruhadarabok viselése már eddig is tilos volt az országban.

  • Székács Linda

Betiltják az abaja viselését a francia állami iskolákban - jelentette be Gabriel Attal oktatási miniszter a TF1 csatornán vasárnap, amiről a France24 számolt be. A miniszter szerint a muszlim nők által hordott hosszú, bő ruharadab sérti azt a 2004-ben hozott törvényt, amely szerint a diákok nem viselhetnek olyan ruhadarabokat, amikkel a vallási hovatartozásukat képviselik. Ilyen például a kipa, a fejkendő, vagy a kereszt.

Bár az abaja eddig nem szerepelt a betiltott ruhadarabok listáján - a Francia Muszlim Hit Tanács (CFCM) szerint pedig a ruhadarabok önmagukban nem is nevezhetőek vallási jelképeknek - Attal szerint a betiltására azért van szükség, mert egyre nagyobb a feszültség miatta a tanárok és szülők között.

A ruhadarabok körüli vita egyébként azt követően élénkült fel újra, hogy 2020 októberében egy csecsen férfi lefejezte azt a francia történelem-földrajz szakos pedagógust, Samuel Paty-t, aki a diákjainak beszélt többek között a Charlie Hebdo elleni terrortámadásról, a véleményszabadságról, és Mohamed prófétáról is mutatott egy szatirikus rajzfilmet nekik.

A döntéssel egyébként nem mindenki ért egyet, Clementine Autain, az ellenzékhez tartozó France Unbowed baloldali párt tagja "ruharendőrségnek" és alkotmányellenesnek nevezte az intézkedést

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.