Mert 2001 óta nem csökkent jelentősen a tanárok száma, a diákoké viszont igen. Azt ugyanakkor elismerte, hogy természettudományos tárgyakat és idegen nyelveket tanító pedagógusokat nehéz találni.
A csütörtöki, kormányinfónak nevezett sajtóeseményen az ATV rákérdezett annak a gyömrői általános iskolának a helyzetére, ahol két osztálynak nincs még tanterme, pedig jövő pénteken indul a tanév. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu tudósítása szerint nem tudott többet mondani annál, hogy a belügytől a helyzet megoldását várják. Arról is beszélt, úgy tudja, vannak olyan területek, ahol az utóbbi évek népességmozgása miatt nagyobb osztályok vannak, ilyen Pest megye, de vannak olyanok is, ahol azzal kínlódnak, hogy a legkisebb osztálylétszámot elérjék.
A csatorna munkatársa rákérdezett a tanárhiányra is, ám Gulyás szerint nincs olyan, bár azt elismerte, hogy bizonyos szakokon nehéz tanárt találni. Elmondása szerint ilyenek a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek. Ennek a helyzetnek a megoldását várják az oktatási kormányzattól – tette hozzá. A tanárok száma 2001 óta nem csökkent jelentősen, a gyerekek száma viszont igen, így több tanár jut egy gyerekre, mint húsz éve, csak bizonyos szaktárgyakra nehezebb tanárt találni – összegzett.
A miniszter az Index kérdésére Erasmus-ügyben az Európai Bizottság jogi álláspontját várják. Szerinte ugyanis az álláspontjukak nincs jogi alapja csak, „jobban szeretik a többi tagállam hallgatóit, mint a magyarokat”. Gulyás úgy fogalmazott, „azt gondoltuk, hogy Európában ez a korszak letűnt”. Hozzátéve: bár a testület azt ígérte, eljuttatja az álláspontját a kormánynak, a kancelláriaminiszter szerint egyelőre még nyaralnak. Emellett Gulyás ismét arra kérte a baloldali EP-képviselőket, hogy „ne akadályozzák a tanári bérek emelését”, amit 2029-ig vállaltak.
Gulyás később azt is hozzátette, "maximálisan" gördülékeny iskolakezdésre számítanak a 2023/24-es tanévben.
(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
