Gulyás Gergely szerint nincs tanárhiány

Mert 2001 óta nem csökkent jelentősen a tanárok száma, a diákoké viszont igen. Azt ugyanakkor elismerte, hogy természettudományos tárgyakat és idegen nyelveket tanító pedagógusokat nehéz találni.

  • Tarnay Kristóf

A csütörtöki, kormányinfónak nevezett sajtóeseményen az ATV rákérdezett annak a gyömrői általános iskolának a helyzetére, ahol két osztálynak nincs még tanterme, pedig jövő pénteken indul a tanév. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu tudósítása szerint nem tudott többet mondani annál, hogy a belügytől a helyzet megoldását várják. Arról is beszélt, úgy tudja, vannak olyan területek, ahol az utóbbi évek népességmozgása miatt nagyobb osztályok vannak, ilyen Pest megye, de vannak olyanok is, ahol azzal kínlódnak, hogy a legkisebb osztálylétszámot elérjék.

A csatorna munkatársa rákérdezett a tanárhiányra is, ám Gulyás szerint nincs olyan, bár azt elismerte, hogy bizonyos szakokon nehéz tanárt találni. Elmondása szerint ilyenek a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek. Ennek a helyzetnek a megoldását várják az oktatási kormányzattól – tette hozzá. A tanárok száma 2001 óta nem csökkent jelentősen, a gyerekek száma viszont igen, így több tanár jut egy gyerekre, mint húsz éve, csak bizonyos szaktárgyakra nehezebb tanárt találni – összegzett.

A miniszter az Index kérdésére Erasmus-ügyben az Európai Bizottság jogi álláspontját várják. Szerinte ugyanis az álláspontjukak nincs jogi alapja csak, „jobban szeretik a többi tagállam hallgatóit, mint a magyarokat”. Gulyás úgy fogalmazott, „azt gondoltuk, hogy Európában ez a korszak letűnt”. Hozzátéve: bár a testület azt ígérte, eljuttatja az álláspontját a kormánynak, a kancelláriaminiszter szerint egyelőre még nyaralnak. Emellett Gulyás ismét arra kérte a baloldali EP-képviselőket, hogy „ne akadályozzák a tanári bérek emelését”, amit 2029-ig vállaltak.

Gulyás később azt is hozzátette, "maximálisan" gördülékeny iskolakezdésre számítanak a 2023/24-es tanévben.

(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.