Baranyai Ildikó harminc éven keresztül volt tanár, július óta viszont buszsofőrként dolgozik a kaposvári helyi járaton.
"Harminc éven át dolgoztam tanárként és a párom dolgozott buszon, az ő hatására váltottam" - idézi a női buszsofőröket bemutató cikkében Baranyai Ildikót a Sonline.
A cikk szerint Kaposváron már három női autóbusz-vezető dolgozik, míg azonban ketten a kamiont cserélték a helyi autóbusz járatokra, addig Baranyai Ildikó a tanári katedrát cserélte a volánra.
Bár a cikkben arról nem esik szó, hogy a korábbi pedagógus miért döntött a váltás mellett, a lapnak azt mondta, nagyon élvezi az új munkáját és az utasok is örülnek, amikor látják, hogy női sofőrrel utazhatnak.
Nagyon szeretek vezetni, menni, uralni a gépet, a mérete ellenére nagyon finoman lehet vele játszani, ez nagyon izgalmas
- mondta.
A kormány szerint nincs tanárhiány
Annak ellenére, hogy a számok azt mutatják, több mint 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és problémát jelent az idén nyugdíjba vonuló pedagógusok körülbelül 4800 fős száma is, a kormány kommunikációja szerint nincs tanárhiány, sőt, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint "megalapozatlan állítás" azt mondani, hogy több ezer tanár hiányzik. Ennek ellenére már a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is arról számolt be, hogy az iskolákban problémát okoz a nyugdíjba vonuló pedagógusok pótlása, és a státusztörvény miatt is több ezren fognak felhagyni a tanítással.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
