Kedvez a kisebbségeknek Romániában az új tanügyi törvény

Bővülnek a Romániában élő kisebbségek oktatási jogai a szeptember elején életbe lépő közoktatási és felsőoktatási törvényekben. Azt azonban csak remélni lehet, hogy valóban alkalmazzák is az új előírásokat.

  • Tornyos Kata

Még júliusban hirdette ki a román államfő az új közoktatási és felsőoktatási törvényt, amely alapján a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet. Emellett a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára, így a 300-nál kisebb diáklétszám esetén is biztosítják a szórványiskolák működéséhez szükséges teljes forrást, és a törvény szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre igény van.

A felsőoktatásban fent kell tartaniuk helyeket a kisebbségieknek az olyan egyetemi szakokon, amelyek csak román nyelven érhetőek el. A képviselő történelmi áttörésnek nevezte, hogy a kisebbségi karok, diák- és pedagóguslétszámtól függetlenül ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek ezután az egyetemi szenátusban, mint a többségi karok.

Nem megy minden gördülékenyen

Úgy kezdődik el az új tanév szeptemberben, hogy a 11. és 12. osztályba lépő magyar diákoknak nem készült el a speciális tanterv szerinti román tankönyve, mert egyelőre nem jelentkezett tankönyvíró csapat, aki az új tantervre megírná a tankönyvet – tudta meg a Transtelex Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkártól. Szerintük a tankönyv hiánya csak egy kis példa arra, hogy a törvény alkalmazása milyen akadályokba ütközhet.

Minden a gyakorlatban dől majd el, hiszen annak ellenére, hogy a magyar diákok speciális tanterv szerint tanulják a románt, az utóbbi időben nem javult, sőt, inkább romlott a magyar diákok teljesítménye román nyelvből a Kolozsvári Magyar Diákszövetség tanügyekért felelős vezetőtanácsi tagja szerint.

Kallós Zoltán államtitkár szerint emiatt dolgozták ki azt az európai uniós támogatásból már zajló programot, amelynek keretében a román nyelv új szemléletű oktatására képezik a pedagógusokat. Azt is kiemelte, hogy bekerült a törvénybe a román nyelv elsajátítását segítő országos program finanszírozásának lehetősége. Ennek keretében szerveznék a pedagógusok képzését, de cserediák-programokat, román nyelvű gyermektáborokat, illetve különböző metodikai, didaktikai eszközöket, segédanyagokat hoznának létre.

"Jelen pillanatban az összes kisebbség, amelynek a nyelvén van oktatás, 1-4. osztályban speciális tanterv szerint tanulja a románt. Ötödik osztálytól csak a magyar kisebbség kérte ezt. Ezek a speciális tantervek most már megvannak 12. osztályig, idén tavasszal készült el a 11-es és a 12-es tanterv. Két év múlva érettségizik az első olyan generáció, aki teljes egészében speciális tanterv szerint tanulta a románt” – magyarázta.

A törvény alkalmazására „senki nem tud garanciát adni”, mondta Szabó Ödön. „Talán tanulunk a hibáinkból” – tette hozzá a képviselő, aki szerint remélni lehet, de garanciát nem lehet vállalni arra, hogy a költségvetésnek valóban 15 százalékát adják majd a tanügynek, ahogy az az új törvénycsomagban szerepel.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.