Legtöbbször Borsod, Baranya és Tolna megyei intézményekben volt szükség iskolaőri közbelépésre.
Országszerte összesen 199 alkalommal került sor iskolaőri intézkedésre az iskolai konfliktushelyzetek megoldására - derül ki azokból a közérdekű adatokból, amiket a hvg.hu kért ki a rendőrségtől.
Az adatok alapján a legtöbb iskolaőri intézkedésre Borsod megyei oktatási intézményekben volt szükség. Itt összesen 54 alkalommal kellett intézkedniük, melyek közül három testi kényszer, egy bilincs, egy pedig gázspray (vegyi eszköz) használatával végződött. A lista második helyén Baranya megye áll, ahol 26 alkalommal volt szükség iskolaőri közbelépésre, amikből kettő végződött testi kényszer alkalmazásával, Tolna megyében pedig 19 esetből egy ilyen volt.
A lap szerint a legkevesebb, mindössze egy intézkedés Vas megyében volt, a kis esetszám viszont többször is 50 százalékos arányban párosult testi kényszerrel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Budapesten 6-ból 3 esetben volt rá szükség, Bács-Kiskun megyében 4-ből 2 alkalommal, Veszprém megyében pedig 2-ből egy esetben. A legtöbbször viszont "elég volt" testi kényszert alkalmazni - ilyen összesen 25 fordult elő az országban - a bilincs és gázspray használatára egyedül Borsod megyében volt szükség, gumibotot viszont sehol sem használtak.
Arról, hogy hány alkalommal léphette túl esetleg a hatáskörét egy iskolarendőr, a rendőrségnek nincs kimutatása, néhány ismert eset viszont a sajtóban is napvilágot látott. Februárban kiderült, hogy egy újpesti iskolában az iskolaőr egy hetedikes lányt szexuálisan zaklatott, de a korábbi években az is előfordult, hogy gumibottal ütötte a diákokat egy vidéki szakiskolában, és hogy egy ötödikes gyereket bántalmazott egy iskolaőr.
Nőtt a számuk, de még mindig kevés az iskolaőr az országban
A rendőrség adatai szerint jelenleg 578 iskolaőr van szolgálatban országszerte, ami a tavaly július 1-i adatokhoz képest 102 fős növekedést jelent. A programhoz való csatlakozási szándékát egyre több intézmény jelzi, jelenleg 571 intézmény szeretne iskolaőrt, az állandó jelenlétet viszont egyelőre csak 520 iskolában tudják biztosítani a már meglévő állománnyal. Ráadásul a fluktáció is magas, az elmúlt három évben összesen 342 iskolaőr munkaviszonya szűnt meg, aminek legfőbb oka az alacsony, bruttó 296 és 306 ezer forint közötti bérezés - ami sok eetben még mindig magasabb, mint a tanároké.
Az iskolaőrök kiképzése egyébként csak egy három hetes felkészítésből áll, ami alatt már fizetést kapnak. A munka betöltésének feltétele a 18. életév betöltése, középfokú végzettség, továbbá az egészségügyi, pszichológiai és fizikai feltételeknek való megfelelés.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
