Bilincs és gázspray is előkerült az elmúlt tanév iskolaőri intézkedései során

Legtöbbször Borsod, Baranya és Tolna megyei intézményekben volt szükség iskolaőri közbelépésre.

  • Székács Linda

Országszerte összesen 199 alkalommal került sor iskolaőri intézkedésre az iskolai konfliktushelyzetek megoldására - derül ki azokból a közérdekű adatokból, amiket a hvg.hu kért ki a rendőrségtől.

Az adatok alapján a legtöbb iskolaőri intézkedésre Borsod megyei oktatási intézményekben volt szükség. Itt összesen 54 alkalommal kellett intézkedniük, melyek közül három testi kényszer, egy bilincs, egy pedig gázspray (vegyi eszköz) használatával végződött. A lista második helyén Baranya megye áll, ahol 26 alkalommal volt szükség iskolaőri közbelépésre, amikből kettő végződött testi kényszer alkalmazásával, Tolna megyében pedig 19 esetből egy ilyen volt.

A lap szerint a legkevesebb, mindössze egy intézkedés Vas megyében volt, a kis esetszám viszont többször is 50 százalékos arányban párosult testi kényszerrel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Budapesten 6-ból 3 esetben volt rá szükség, Bács-Kiskun megyében 4-ből 2 alkalommal, Veszprém megyében pedig 2-ből egy esetben. A legtöbbször viszont "elég volt" testi kényszert alkalmazni - ilyen összesen 25 fordult elő az országban - a bilincs és gázspray használatára egyedül Borsod megyében volt szükség, gumibotot viszont sehol sem használtak.

Arról, hogy hány alkalommal léphette túl esetleg a hatáskörét egy iskolarendőr, a rendőrségnek nincs kimutatása, néhány ismert eset viszont a sajtóban is napvilágot látott. Februárban kiderült, hogy egy újpesti iskolában az iskolaőr egy hetedikes lányt szexuálisan zaklatott, de a korábbi években az is előfordult, hogy gumibottal ütötte a diákokat egy vidéki szakiskolában, és hogy egy ötödikes gyereket bántalmazott egy iskolaőr.

Nőtt a számuk, de még mindig kevés az iskolaőr az országban

A rendőrség adatai szerint jelenleg 578 iskolaőr van szolgálatban országszerte, ami a tavaly július 1-i adatokhoz képest 102 fős növekedést jelent. A programhoz való csatlakozási szándékát egyre több intézmény jelzi, jelenleg 571 intézmény szeretne iskolaőrt, az állandó jelenlétet viszont egyelőre csak 520 iskolában tudják biztosítani a már meglévő állománnyal. Ráadásul a fluktáció is magas, az elmúlt három évben összesen 342 iskolaőr munkaviszonya szűnt meg, aminek legfőbb oka az alacsony, bruttó 296 és 306 ezer forint közötti bérezés - ami sok eetben még mindig magasabb, mint a tanároké.

Az iskolaőrök kiképzése egyébként csak egy három hetes felkészítésből áll, ami alatt már fizetést kapnak. A munka betöltésének feltétele a 18. életév betöltése, középfokú végzettség, továbbá az egészségügyi, pszichológiai és fizikai feltételeknek való megfelelés.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.