Több mint egymilliárdból újul meg 24 középiskolai diáklabor

Ezzel népszerűsítené a kormány a tudományos pályát a fiatalok körében.

  • Eduline/MTI

Szeptembertől több mint egymilliárd forint támogatásból újul meg 24 középiskolai diáklabor a Selye János Diáklabor Hálózat kiépítésének részeként - közölte a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) kedden az MTI-vel. Hozzátéve: ezáltal gyakorlati eszközökön keresztül felkelteni a fiatalok figyelmét a kutatói, tudományos pályák iránt. A közlemény szerint NIÜ és a Magyarországi Diáklaborok Egyesülete konzorciumának célja, hogy elérhetővé tegyék számukra az innovációs eszközöket és bemutassák a legújabb tudományos eredményeket.

„A hálózat által szakmai továbbképzések, tudományos rendezvények és tanácsadás is elérhető, összekapcsolva ezzel a magyarországi és nemzetközi innovációs ökoszisztéma szereplőit” – fogalmaznak. A diáklaborok és hálózatuk hatékony működéséért a projekt teljes időtartama alatt személyes tanácsadás is biztosított. A meglévő diáklaborok mellett újak, köztük egy mobillabor létrejöttét is segíti a hálózat, és a kezdeti sikereknek köszönhetően a projekt második körében további 342 millió forintos keretösszeg áll majd az iskolák rendelkezésére.

A diáklaborok a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap közvetlen támogatásával valósulnak meg. A magyar kormány kiemelt célja a fiatalok matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) pályaválasztásának támogatása, a tudás alapú gazdaság és az innováció előrehaladásáért – szól a közlemény. Az egyesület weboldalán 69 diáklabort jelöl országszerte. Egy két évvel ezelőtti, 31 labort érintő felmérés arra jutott, „A legtöbb diáklabor az érettségire való minőségi felkészítésben és a természettudományok népszerűsítésében, megszerettetésében gondolkodik. Kisebb arányban vannak a laborok között, melyek a kiemelt tehetséggondozásra összpontosítanának. Az innovációra, kutatásra fókuszáló labor kevés volt.”

(Kiemelt képünk a a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium laborjában készült, az iskola engedélyével utánközölve a diaklabor.hu portálról)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.