Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A KIM közleménye szerint figyelembe kell venni a szakképzésekben tanuló diákok szakmai gyakorlatait és az egyéb "sajátos eseményeket" is.
A 2023/2024. évi tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét. Az új rendszer bevezetését többek között olyan szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés - tette közzé a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 26-án.
A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény tavaszi módosítása azonban lehetővé teszi, hogy a következő félévben már önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét a szakképzésekben.
A módosításra a minisztérium szerint azért van szükség, mert a szakképzésben tanuló diákok nyáron szakmai gyakorlatokon vesznek részt, amit a "közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe". Ezen kívül vannak olyan "sajátos, a szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési lehetőségek és igények, amelyek egységes szabályozása miniszteri rendeleti szinten indokolt", ezért a rendelet lehetővé teszi, hogy ezekben az intézményekben a szünetek és a vizsgaidőszakok eltérjenek a köznevelésre vonatkozó tanév rendjében meghatározott időpontoktól.
Arról, hogy mikor jelenhet meg a szakképzésekre vonatkozó tanév rendje, a minisztérium egyelőre nem adott ki tájékoztatást, ellenben az általános iskolákra és gimnáziumokra vonatkozó tanév rendjének tervezetét a Belügyminisztérium csütörtök este nyilvánosságra hozta. Ez egyelőre nem a hivatalos tanév rendje, augusztus 6-ig pedig véleményezni is lehet, kiderül belőle viszont, hogy a kormány hosszabb tanévvel, de hosszabb évközi tanítási szünetekkel is tervez a 2023/24-es tanévre.
A részleteket itt olvashatjátok el:
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.