Nem ugyanaz a tanév rendje vonatkozik a szakképzésekre, mint a köznevelésre

A KIM közleménye szerint figyelembe kell venni a szakképzésekben tanuló diákok szakmai gyakorlatait és az egyéb "sajátos eseményeket" is.

  • Székács Linda

A 2023/2024. évi tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét. Az új rendszer bevezetését többek között olyan szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés - tette közzé a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 26-án.

A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény tavaszi módosítása azonban lehetővé teszi, hogy a következő félévben már önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét a szakképzésekben.

A módosításra a minisztérium szerint azért van szükség, mert a szakképzésben tanuló diákok nyáron szakmai gyakorlatokon vesznek részt, amit a "közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe". Ezen kívül vannak olyan "sajátos, a szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési lehetőségek és igények, amelyek egységes szabályozása miniszteri rendeleti szinten indokolt", ezért a rendelet lehetővé teszi, hogy ezekben az intézményekben a szünetek és a vizsgaidőszakok eltérjenek a köznevelésre vonatkozó tanév rendjében meghatározott időpontoktól.

Arról, hogy mikor jelenhet meg a szakképzésekre vonatkozó tanév rendje, a minisztérium egyelőre nem adott ki tájékoztatást, ellenben az általános iskolákra és gimnáziumokra vonatkozó tanév rendjének tervezetét a Belügyminisztérium csütörtök este nyilvánosságra hozta. Ez egyelőre nem a hivatalos tanév rendje, augusztus 6-ig pedig véleményezni is lehet, kiderül belőle viszont, hogy a kormány hosszabb tanévvel, de hosszabb évközi tanítási szünetekkel is tervez a 2023/24-es tanévre.

A részleteket itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.