A KIM közleménye szerint figyelembe kell venni a szakképzésekben tanuló diákok szakmai gyakorlatait és az egyéb "sajátos eseményeket" is.
A 2023/2024. évi tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét. Az új rendszer bevezetését többek között olyan szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés - tette közzé a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 26-án.
A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény tavaszi módosítása azonban lehetővé teszi, hogy a következő félévben már önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét a szakképzésekben.
A módosításra a minisztérium szerint azért van szükség, mert a szakképzésben tanuló diákok nyáron szakmai gyakorlatokon vesznek részt, amit a "közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe". Ezen kívül vannak olyan "sajátos, a szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési lehetőségek és igények, amelyek egységes szabályozása miniszteri rendeleti szinten indokolt", ezért a rendelet lehetővé teszi, hogy ezekben az intézményekben a szünetek és a vizsgaidőszakok eltérjenek a köznevelésre vonatkozó tanév rendjében meghatározott időpontoktól.
Arról, hogy mikor jelenhet meg a szakképzésekre vonatkozó tanév rendje, a minisztérium egyelőre nem adott ki tájékoztatást, ellenben az általános iskolákra és gimnáziumokra vonatkozó tanév rendjének tervezetét a Belügyminisztérium csütörtök este nyilvánosságra hozta. Ez egyelőre nem a hivatalos tanév rendje, augusztus 6-ig pedig véleményezni is lehet, kiderül belőle viszont, hogy a kormány hosszabb tanévvel, de hosszabb évközi tanítási szünetekkel is tervez a 2023/24-es tanévre.
A részleteket itt olvashatjátok el:
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
