Nem ugyanaz a tanév rendje vonatkozik a szakképzésekre, mint a köznevelésre

A KIM közleménye szerint figyelembe kell venni a szakképzésekben tanuló diákok szakmai gyakorlatait és az egyéb "sajátos eseményeket" is.

  • Székács Linda

A 2023/2024. évi tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét. Az új rendszer bevezetését többek között olyan szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés - tette közzé a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 26-án.

A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény tavaszi módosítása azonban lehetővé teszi, hogy a következő félévben már önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét a szakképzésekben.

A módosításra a minisztérium szerint azért van szükség, mert a szakképzésben tanuló diákok nyáron szakmai gyakorlatokon vesznek részt, amit a "közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe". Ezen kívül vannak olyan "sajátos, a szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési lehetőségek és igények, amelyek egységes szabályozása miniszteri rendeleti szinten indokolt", ezért a rendelet lehetővé teszi, hogy ezekben az intézményekben a szünetek és a vizsgaidőszakok eltérjenek a köznevelésre vonatkozó tanév rendjében meghatározott időpontoktól.

Arról, hogy mikor jelenhet meg a szakképzésekre vonatkozó tanév rendje, a minisztérium egyelőre nem adott ki tájékoztatást, ellenben az általános iskolákra és gimnáziumokra vonatkozó tanév rendjének tervezetét a Belügyminisztérium csütörtök este nyilvánosságra hozta. Ez egyelőre nem a hivatalos tanév rendje, augusztus 6-ig pedig véleményezni is lehet, kiderül belőle viszont, hogy a kormány hosszabb tanévvel, de hosszabb évközi tanítási szünetekkel is tervez a 2023/24-es tanévre.

A részleteket itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.