Nem ugyanaz a tanév rendje vonatkozik a szakképzésekre, mint a köznevelésre

A KIM közleménye szerint figyelembe kell venni a szakképzésekben tanuló diákok szakmai gyakorlatait és az egyéb "sajátos eseményeket" is.

  • Székács Linda

A 2023/2024. évi tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét. Az új rendszer bevezetését többek között olyan szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés - tette közzé a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 26-án.

A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény tavaszi módosítása azonban lehetővé teszi, hogy a következő félévben már önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét a szakképzésekben.

A módosításra a minisztérium szerint azért van szükség, mert a szakképzésben tanuló diákok nyáron szakmai gyakorlatokon vesznek részt, amit a "közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe". Ezen kívül vannak olyan "sajátos, a szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési lehetőségek és igények, amelyek egységes szabályozása miniszteri rendeleti szinten indokolt", ezért a rendelet lehetővé teszi, hogy ezekben az intézményekben a szünetek és a vizsgaidőszakok eltérjenek a köznevelésre vonatkozó tanév rendjében meghatározott időpontoktól.

Arról, hogy mikor jelenhet meg a szakképzésekre vonatkozó tanév rendje, a minisztérium egyelőre nem adott ki tájékoztatást, ellenben az általános iskolákra és gimnáziumokra vonatkozó tanév rendjének tervezetét a Belügyminisztérium csütörtök este nyilvánosságra hozta. Ez egyelőre nem a hivatalos tanév rendje, augusztus 6-ig pedig véleményezni is lehet, kiderül belőle viszont, hogy a kormány hosszabb tanévvel, de hosszabb évközi tanítási szünetekkel is tervez a 2023/24-es tanévre.

A részleteket itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.