Fontos változás jön szeptembertől, végre odafigyelnek az ételallergiás diákokra is

Átírják a köznevelési törvényt, a cukorbetegekhez hasonló figyelmet kapnak az anafilaxiás rizikójú allergiások is az óvodákban és az iskolákban.

  • Tarnay Kristóf

Szeptember 1-től életbe lép a köznevelési törvény módosítása, mely szerint a ételallergiás gyerekeknek az 1-es típusú diabéteszes gyerekekhez hasonló figyelmet kell kapniuk a közoktatásban, írja a 24.hu. A jogszabály szerint mindkét diagnózisnál „a köznevelési intézménynek biztosítania kell” a „gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére fordított fokozott figyelmet”. Ez apró dolognak tűnhet, de jogalapot és irányt jelöl ki a diagnosztizált anafilaxiás gyermekek intézményi léte és biztonsága érdekében.

Szakemberek szerint mintegy 25 ezer, a magas anafilaxia rizikójú ételallergiás gyerek lehet Magyarországon. Náluk a – például dió- vagy mogyorófélék okozta – allergia miatti túlérzékenységi reakció életveszélyes lehet, perceken belül fulladáshoz, szívmegálláshoz vezethet. Ám egy adrenalin hatóanyagot tartalmazó Epipen nevű injekciós tollal (képünkön) ezt másodpercek alatt vissza lehet fordítani, ami gyakran életmentést jelent.

Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület szóvivője a lapnak elmondta: a módosuló szabályozásnak köszönhetően az intézmények már például nem utasíthatják el a súlyos ételallergiás gyerekeket. Bár elvileg eddig se lehetett volna, mégis előfordult, máshol pedig nem akartak foglalkozni olyan óvintézkedésekkel, hogy termést felfogó hálót tegyenek a diófákra az udvaron. Sőt, előfordul, hogy az életmentő injekció beadását is visszautasítja az iskola és mondjuk az odajáró testvérének kell beadnia. Szeptembertől azonban a diagnosztizált allergiás gyerekeket is kötelező lesz felvenni az intézményekbe és biztosítani kell nekik a biztonságos körülményeket.

A diagnosztizált érintetteknél mindig van két ilyen injekció, ám értelemszerűen, akik nem tudnak róla, hogy esetleg ilyen betegséggel élnek együtt, azoknál nincs. Az egyesület ezért azt javasolja, hogy az intézmények kötelező jelleggel szerezzenek be ilyeneket és írjanak elő egy protokollt, hogy szükség esetén hogyan kell nekik segíteni. Most a belügyi tárcával egyeztetnek a kérdésben. Van tehát még teendő, de Janklovics szerint ez a módosítás már a jó irányba mutat.

(Kiemelt kép: SHERRY YATES YOUNG / SCIENCE PHOTO / SYO / Science Photo Library via AFP)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.