Makón ünnepséget tartottak annak örömére, hogy ingyen oda kellett adni az iskolákat az egyházaknak

Bizonyos települések ellenállnának, mások még meg is ünneplik a vagyonvesztést.

  • Tarnay Kristóf

A Maros kamarazenekar muzsikájával kezdődött szombaton délelőtt az az ünnepség a makói városházán, amelyet annak tiszteletére tartottak, hogy az önkormányzat hivatalosan, szerződéssel is megerősítette: átadja az egyházaknak azokat az igényelt ingatlanokat, amelyekben oktatást-nevelést folytatnak, írja a Magyar Kurír. Fontos azonban hozzátenni, nem nagylelkűségből döntött így az önkormányzat, hanem erre törvény kötelezte őket, lényegében nulla mozgástérrel, az ingatlanvagyont ráadásul ingyen kell átadni.

Ez nem minden önkormányzat tetszését nyerte el, Hódmezővásárhelyen például inkább vagyonkezelésbe adnák, ezt katolikus részről például el is fogadták. A szinte szomszédos, kormánypárti vezetésű Makón azonban a vagyonvesztést megünnepelték, Farkas Éva Erzsébet polgármester arról beszélt: az intézményekben sok fejlesztést végeztek az egyházak, tehát biztosan jó gazdái lesznek az ingatlanoknak. „Az épületeket végső soron az itt élő gyerekeknek, szülőknek, családoknak adjuk át, hiszen az ő javukra tartják fenn ezeket egyházaink. A tulajdonba adással a makói szülők által biztosított bizalmat ismerjük el, erősítjük meg” – fogalmazott.

A dél-alföldi városban három egyház összesen öt ingatlant igényelt. Ezeknek az átadásáról írta alá a dokumentumokat a városvezető mellett Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és Róth Márton, a megyei kormányhivatal vezetője. Kocsis arról beszélt: természetesen minden iskolában jelen van a szeretetre való törekvés, a pedagógusok elszántsága, áldozatkészsége, nem döngethetik egy keresztény iskola vezetői a mellüket, hogy ebben jobbak. „A keresztény szemlélet azonban ennek a nevelésnek nagyon pontos irányt ad” – fogalmazott.

(Kiemelt kép: Farkas Éva Erzsébet Facebook-oldala)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.